Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 10. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1995)

SABJÁN TIBOR: A takaréktűzhely meghonosodása a magyar parasztságnál

formátus egyház presbitériuma úgy dönt, hogy „A tanítói lakba egy konyha, és egy spór rakása elhatároztatott."

143 PÁLL István téltételezi, hogy a takaréktűzhelyek korai elterjedésében szerepük lehetett a közeli beregi vasgyáraknak is.

144 Még egy jellegzetes takaréktűzhely típussal, az. ún. menekülttel kell megismerkednünk. Első leírója ÉBNER Sándor 1931-ben így mutatja be: „ egy különös, ugyancsak menekültnek vagy fődspómak nevezett takaréktűzhely szolgál téli főzőhelyül és szobamelegítésre. Ennek a menekültnek a formáját állítólag lengyel menekültek hozták a 60-as években. A takaréktűzhely menekültje egy U alakban megtört fekvő kürtő, mely a füstöt s vele együtt a meleget is lassabban vezeti ki a pitvarba, ahonnan a füst szabadon száll a szabad kéménybe. Újabban a füst járatát még többszörösen megtörik, úgyhogy a meleg ezáltal méginkább bennmarad a szobában és fa sem fogy annyi, amiben ma már szűkölködik ez a vidék, holott régen nagy erdei voltak s bőven jutott fa a kandalló alá.""' A szatmári takaréktűzhelyeket vizsgálva GILYÉN Nándor megállapítja, hogy a spares a menekült is mindig a szobában áll.

14

' A későbbiekben majd látni fogjuk, hogy a hőleadó résszel ellátott takaréktűzhely, azaz a menekült nem egyedülálló jelenség a magyar népi építészetben. KOS Károly avasújvárosi (Szatmár m.) gyűjtései alapján azt írja, hogy a régi kandallót századunk első két évtizedében váltotta föl az öntöttvas bádogplattenes fűtő, a takaréktűzhely.

14

^ Erdély és a Partium KOS Károly tanulmánya szerint a Szilágyságban a lakáskultúra fejlődésének egyik fontos állomása volt. midőn mintegy 100 évvel ezelőtt (kb. 1870 táján) a házbeli sátoros kemence mellé kis pléhtetejű. vagy gyári vas fűtőt állítottak.

14

" Idővel a fűtő kiszorította a sátoros kemencét és a szoba egyedüli tüzelőberendezése lett. A Szilágyság peremén. Vármezőn ez a 20-as években következett be. máshol azonban már a századfordulón."

1

' A Fekete-Kőrös völgyi magyarság házaiban is a kandallót váltotta fel a téglaépítésű, öntöttvas, bádogplattenes fűtő}1

' Sajnos elterjedésének időpontját nem ismerjük. Az ezredéves kiállításhoz 1894-ben Torockón gyűjtő JANKÓ János a ház tüzelőberendezéseként zárt, csempézett kemencét, mellette pedig vaslapos takaréktűzhelyet talált.

1

'

1 Bánffyhunyadon és környékén BÁTKY Zsigmond tanulmányozta a parasztházak tüzelőberendezését. 1907ben megjelent tanulmányában közli a csempézett kandallók mellé épített pkittenek (takaréktűzhelyek) rajzát is. A plattenhez csempézett sütő. az ún. 1er is tartozott.

152 A tüzelőberendezésről megjegyzi, hogy Erdély nagy részén elterjedt, sajnos a plattenról csak annyit említ, hogy újabb toldalék.

1

'' Szintén Kalotaszegen járt gyűjtőúton 1890-ben JANKÓ János. Monográfiájában ő is megörökíti a csempés kemence tűszelyére épített plattéit vagy plakteit, amely ekkor már általánosan ismert lehetett, annak ellenére, hogy megemlíti: néha hiányzik.

1

" A mezőségi takaréktűzhelyek egyszerűbb változatát a plattenes fűtők képviselik, melyeket a kandalló szerű cserepes mellé építenek. Használatukat nemesi udvarházakban és falusi középületekben a 18. századtól számítja KÓS Károly." Paraszti elterjedésük a 19. század végéig általánossá válik. Fejlettebb változatuk főzőlappal (platten), sütővel [lei) és ajtóval van ellátva, főzőkemencének vagy fűtőnek nevezik. A szobában a cserepes helyére állítják és a meleg helyiséggé alakított konyhában is felépítik.

1

"' Elterjedésük a két világháború közötti időre esik, előfordultak csempézett változataik is."" Mind a Mezőségben, mind a Kis-Küküllő vidékén volt a takaréktűzhelyeknek egy egyszerűbb és egy fejlettebb változatuk. Az egyszerűbbet fűttőnek {vasfűttő, ércfűttő) nevezték és a kályhás kemence (kandalló) mellé építették fel. Egy 1803-as dombói összeírás szerint kilenc házból hétben kályhás kemence állt, háromnak pedig fűttője is volt.

158 Véleményünk szerint ezek az adatok bizonytalanok abban a tekintetben, hogy a fűttő megnevezés takaréktűzhely-félét takar-e, főleg, ha tudjuk, hogy a három fűttőből kettő kályhákból, egy pedig kövekből készült. 1863-ban felvett dombói jegyzőkönyvben városról hozatott „értz futők"-et említenek. A korai adatok alapján KÓS Károly feltételezi, hogy a fűttő a 18-19. század fordulóján bevonult a parasztházakba is.

1

"

1 A takaréktűzhelyek fejlettebb változatai a sporheitek a 19. század utolsó negyedében jelentek meg a pap és a tanító házaiban. A parasztok az 1930-as évektől állítanak plattenes, leies tüzelőket a házból kikerült kandalló helyére, esetleg a pitvarba."

1

" Dombai kemencének nevezik ezen a vidéken azokat a takaréktűzhelyeket, melyek a szatmári menekültekkel mutatnak rokonságot. A tűzhely plattenes főzőrésze a ház konyhájában áll, míg kályhaként funkcionáló kanyargós füstjáratú hőleadó dobja a szobában.'"

1 Az a tény, hogy a dombai kemence két helyiséget fűt, megkülönbözteti a menekülttől, amely csak a szobában állt. A dombai kemence az alföldi kívülfűtős rendszerre emlékeztető érdekes - nem túl széles körben elterjedt újítás, amely a konyhából a szobába átnyúló testével sem egyedülálló a magyar népi építészetben, hiszen a DélDunántúlról is ismerünk ilyen kísérleteket, sőt előfordultak a frankföldi parasztházakban is."

: A dombai kemence a századforduló környékén terjedt el a Kis-Küküllő vidékének falvaiban.

1

"

1 A kászoni falvak népi építészetét vizsgálva KÓS Károly az ércfűtő elterjedését nem érinti, csupán annyit jegyez meg, hogy a századfordulón a házbeli csempés sódot öntött érckáiyháva\ vagy plattenes érc fűtővel cserélik le.'"

4 HERMAN Ottó 1899-es erdélyi útja alkalmával a Csíkszereda melletti Tapolca népi építkezését vizsgálta. Az itteni házakban mind a nagyszobában, mind a kisszobában a kandalló mellett főzőtűzhelyeket látott.

1

" CS. SEBESTYÉN Károly századunk elején a gyimesi csángó házak tüzelőberendezéséről megjegyzi, hogy főzésre és fűtésre kis vas takaréktűzhelyeket használtak. Ezek magas lábakon álló gyári készítmények voltak.'"" A moldvai csángók lakáskultúráját leíró KÓS Károly