Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 10. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1995)
SABJÁN TIBOR: A takaréktűzhely meghonosodása a magyar parasztságnál
tűzhelyek elterjedési idejének," 4 bár a konzervatív faépítkezéses zalai és somogyi tájakon az 1930-as és az 1940es évekig is késnek használatával." 5 A zalai falvakra vonatkozó adatok itt ellentmondásban vannak a fentebb már idézett dél zalai időpontokkal. A paraszti elterjedés legkorábbi adatait a Dél-Dunántúl német telcpesfalvaiban találjuk, ahol a gazdagabbak házaiban már az 1850-es években kimutatható a takaréktűzhely."" 1864 és 1871 között felvett baranyai és tolnai paraszti hagyatéki leltárakban már többször is szerepelnek a takaréktűzhelyek, melyek a múlt század második felében Baranya délkeleti felén terjedtek el leggyorsabban."" A Drávaszögben a 19. század második leiében jelenik meg a takaréktűzhely a parasztházakban és a századfordulóra már általánossá válik használatuk." x Ugyancsak a századfordtilóra válnak általánossá a takaréktűzhelyek Baranya középső részein, a Hegyháton, a/ Ormánságban és Tolna megye nagy részén.'"' Mind a fűstöskonyhás, mind a szabadkéményes házakra elmondható, hogy a takaréktűzhely először a szobákba kerül be. majd szinte azonnal a konyhákba is. Hosszú ideig a falazott tűzhelyek vannak túlsúlyban, a mobil csikótűzhelyek csak a két háború között bukkannak fel. de ekkor sem terjedhetnek el szélesebb körben, mert felváltja őket a gyári zománcozott asztaltűzhely használata. 7 " Kisalföld A Kisalföldön is építették a mászókéménnyel, kemencével és takaréktüzhellyel kombinált meleg konyhákat, melyek a szabadkéményes hidegkonyhákat váltották fel. Fő elterjedési területük a Fertő vidéke volt. A legkorábbi datált tűzhelyvasalat 1904-ből származott és Fertőszéplakról került a Szabadtéri Néprajzi Múzeumba." 1 Egy másik, szintén Fertőszéplakról származó vasalategyüttes az 192l-es évszámot viselte, ma kicserélt évszámmal a múzeum süttöri lakóházában látható. 7: Az említett süttöri lakóház 1914-ig szabadkéményes volt, utána mászókéményessé alakították át. 7' Hasonló adatokat sorakoztat fel S. LACZKOVITS Emőke is a konyhák lezárására: Süttörön az 1920-as években, Fertőendréden 1910 és 1920 között kezdték meg a mászókémények építését. 14 Figyelemreméltó az a megállapítása, hogy a tűzhelykombinátokat nemcsak a zárt, hanem a szabadkéményes konyhákban is felépítették."' A modernizált konyhák mellett is fennmaradt az a gyakorlat, hogy nyáron a konyhában, télen a hátsó szobában főztek. A Fertő mentén előfordult, hogy a vasalatokkal díszített takaréktűzhelyes konyha reprezentatív díszként szolgált. 7 " Természetesen nemcsak a Fertő mentén építették át a szabadkéményes konyhákat zárt köményessé, hanem a Kisalföld más vidékein is, azonban ezek nem voltak olyan hivalkodóak és pazar vasalatokkal ellátottak, mint a Fertő-vidékiek. A Csallóközben a mászókémény neve kamin vagy komin volt, aljába kenyérsütő kemencét építettek, mellé rakott sparhelteX vagy csikósparhelteX állítottak. Elterjedésük az 1910-es és 20-as évek közötti időszakban ment végbe. Az itteni falvakban a szobákba is sparheltet építettek, melynek sütőjét néha csempékkel rakták ki. Az adatközlők emlékezete szerint a takaréktűzhely a kamint is megelőzte, tehát már a szabadkéményes házakban is volt. Egyik igen idős bősi adatközlőnk elmondta, hogy kaminját 1910-ben építették, de a faluban az előtt is voltak zárt kémények. Visszaemlékezések alapján a takaréktűzhelyek elterjedésének kezdetét megállapítani nehéz, azt azonban bizonyosan megállapíthattuk, hogy a csallóközi falvakban a századforduló környékén ezek a tűzhelyek már általánosan ismertek voltak."" A fentiekhez hasonló zárt kéményeket a Vág folyótól keletre fekvő alföldi jellegű építkezési zónához tartozó falvakban is építettek, ahol vindófíhvak vagy vindófnmak nevezték őket. Aljukba kemencét, melléjük sparheltet vagy sporhe/tet építettek. Elterjedésük az 1920-as évek első felében ment végbe, de a takaréktűzhelyeket már korábbról, az emlékezet által követhető időkből is ismerték. A takaréktűzhelyeket nemcsak a vindófnis konyhába, hanem a szobába is építették."' A fenti adatokat megerősítik BALASSA M. Iván Alsó-Garam menti, VARGHA László martosi, valamint GUDMONNÉ FÜLÖP Ilonának a Kisalföld északkeleti felén végzett kutatásai. 79 A takaréktüzhelyek szigetközi elterjedéséhez tanulságos adatokkal szolgál a Szabadtéri Néprajzi Múzeum ásványrárói lakóháza, illetve annak bontási tapasztalatai. Az épületet 1907-ben építették, és ekkor három takaréktűzhelyét állítottak fel benne: egyet az első szobába, egyet a szabadkéményes konyha sarkába és egyet (egy csempézett példányt) a hátsó szobába. 8 " 1885-ben kerültek a takaréktűzhelyek az egykori mezőváros, Kocs szabadkényes konyháiba. FEL Edit a tűzhelyek (helyi nevükön masinák) szobai felállításáról nem ír, csak konyhai használatukat emeli ki.*" A múlt század legvégén építették azt a csempézett takaréktűzhelyet, melyet egy undi lakóház hátsó szobai szemeskályhájának helyére állítottak. A szabadkéményes konyhába nem került takaréktűzhely, a főzés a nyílt tűzhelyen, illetve a hátsó szobában történt/ 2 Balaton-felvidék A Balaton-felvidék és a Bakony népi építészetének tanulságait H. CSUKÁS Györgyi összegezte."' A hagyományos tüzelőberendezések felbomlását a századfordulóra teszi, ekkor jelennek meg a zárt kémények a füstöskonyhákban, a szabadkéményes házakban a nyitott kéményeket lepadlásolják, az új házakba pedig már mászókéménnyel egybeépített kemencéket falaztatnak a melléjük épített takaréktüzhelyekkel együtt. Sok helyen a szobákba vaskályhát vagy takaréktűzhelyet állítanak. Ez utóbbinak a falába gyakran beépítik a szobai cserépkályha lebontott csempéit is.* 4 Az átalakításokkal megváltozik a lakóház hagyományos funkcionális rendje is: mivel a kőfalú házakat nehéz kifűteni, télen egy fűtött helyiségbe húzódik össze a család, ha a konyha modernizált, azaz meleg konyha, akkor lakóhelyiséggé válik, ha hideg
