Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 10. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1995)

SABJÁN TIBOR: A takaréktűzhely meghonosodása a magyar parasztságnál

1. kép. J. P. Bérard 1803-ban bemutatott takaréktűzhelye (LEHNEMANN, Wingolf 1984. 39.) lyezkedő tűztér mellett egy-egy zárt szekrény szolgált az edények melegítésére. Egy rostély beépítése által a tűzhely alkalmas volt kőszén tüzelésére is." A feltalálók és később a tűzhelykészítők újításai változatos típusokat és megoldásokat hoztak létre. Már a múlt század végén EDVI ILLÉS Aladár felfigyelt bizonyos tűzhelyfélék területi előfordulására: „A takaréktűzhelyeknek két rendszerét különböztetjük meg; nálunk és Ausztriában igen gyakoriak a melles tűzhelyek, Németországban. Franciaországban és Angliában pedig az asztal'tűzhelyeké DIENES Lajos újságíró már a múlt század közepén ismertette a magyar tűzhelyektől eltérő szerkezetű és formájú amerikai takaréktűzhelyeket.

10 A Vasárnapi Újság 1857. évi 33. számában közzétett cikkében két szabályozható égésű öntöttvas asztaltűzhelyt mutat be, melyeknek kiálló lapján rostonsülteket is lehet készíteni. Az Osztrák-Magyar Monarchia terültén megfigyelt sajátosságok (melles tűzhelyek dominanciája) a vasipari (vasöntészet, lakatosipar) és kereskedelmi kapcsolatok rendszeréből adódnak. Jól példázza ezt az országok feletti kapcsolatot a múlt század egyik jelentős vaskeres2. kép. A csehországi Horzovicében készült takaréktűzhely ábrázolása az 1825-ös Wathner katalógusból kedésének története és kínálata is. A tatai születésű Joseph Wathner 1825-ben kiadott Vollständige Kenner der Eisenwaaren und ihrer Zeichen... című, Grazban kiadott vezetőjében a csehországi Horzovicében öntött vaskályhák közel 40 típusát mutatja be, köztük egy lábakon álló, hordozható takaréktűzhelyet is." Tudjuk, hogy a Wathner

's kereskedelmi hálózatnak több magyarországi városban is volt lerakata, illetve képviselete, ezért ezt a rajzot tekinthetjük a Magyarországon - és egyben a Monarchiában is - kereskedelmileg forgalmazott takaréktűzhelyek legkorábbi ábrázolásának. A takaréktűzhelyek elterjedése Magyarországon A takaréktűzhelyekkel kapcsolatba hozható első magyarországi adat egy 1691-ben felvett soproni leltárban található. Az északkeleti külváros egyik lakóházának konyhájában „Eyserne offen bläder" leírású tárgyat rögzítettek az összeírok.

12 A közreadó KÜCSAN József szerint ez gyaníthatóan nem tűzhelyre, hanem valamilyen kemence tartozékra utaló adat lehet. Bár az európai