Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 10. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1995)

GILYÉN NÁNDOR: A parasztház alaprajzi fejlődése és a lakáskultúra

3 4 4. kép. Két szobasoros német ház, Pócsperti (Szabolcs-Szatmár-Bereg m.) DÁM László 1982. 78. szerint a ház egyik oldalán lévő szoba sokszor cselédház volt.) Ezeknek az ún. nemesházaknak a népi építészettel való kapcsolata nyilvánvaló, és így bennük a népi építészet legfejlettebb alaprajzi megoldását láthatjuk. A fejlettebb lakáskultúra igényét jelzi egyébként az is, hogy itt tapasztalhatjuk talán egyedül a lakás „körüljárhatóságára" való törekvést, vagyis hogy az oldalszobák ne csak a másik szobán keresztül, hanem más úton is megközelíthetők legyenek, elősegítve ezzel az egyes lakóhelyiségek zavartalanabb használatát

21 (3. kép). Korábban kevés figyelmet fordítottak a kutatók a kétsoros alaprajz szempontjából a mezővárosok polgárházaira és a magyarországi németek építkezésére. Az előbbit tekintve figyelemre méltó például, hogy a debreceni polgárházakban már a 18. században gyakori volt az oldalszoba." A német telepesek kétsoros alaprajzú hákép. Részben beépített tornác, Balatonhenye (Veszprém m.), a szerző felvétele.