Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 9. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1994)

SABJÁN TIBOR: Takaréktűzhelyek bontási tapasztalatai

kemence tetejére falazták rá, kivéve a főzőlap felőlit, melyet az alatta húzódó légrés miatt két darab laposvas támasztott alá. Az egyik vas a keret hátsó végeit fogta össze, míg a mögötte lévő másik a hátsó falra, illetve egy tégladarabra volt fektetve. A sütő elbontása után találtuk meg azt a falba vájt járatot, amely korábban a sütő füstjét vezette a kémény alá, de később elfalazták és kályhacsővel helyettesítették. A vájat 17 cm széles és 15 cm mély volt, a füstöt körülbelül két méter magasságában vezette a szabadkémény légterébe. A főzőrész bontását a vaslapok és a keret leemelésével kezdtük. Ekkor láthatóvá vált a tűztér, az ajtó előtt elhelyezett rostéllyal. A tűztér feneke az ajtónál körülbelül 20 cm mély volt, a sütő felé haladva egyenletesen emelkedett, míg végül 7 cm-es mélységgel haladt át a sütő fala alatt (5. kép). A ferde aljú tűztér keresztirányban teknősen volt kisározva. A sározás ferdeségét cserépdarabokkal alakították ki. A keret alatt élére állított téglákkal rakták ki a tűztér oldalát, ez alatt azonban már lapjára rakott és a belső oldalukon ferdén megfaragott téglákat találtunk (6. kép). A tüzelőajtó közvetlenül a keret alatt helyezkedett el, alja egy élére állított téglán feküdt. Ez a tégla választotta el az alatta lévő hamuzóajtótól, és egyben ez a tégla képezte a hamuzóüreg első falát is. A rostély eleje erre a téglára támaszkodott, hátulját azonban egy meghajlított laposvasra fektették. A hamuzóüreg 29 cm mély volt. Oldalait élére állított cserépdarabokkal borították. A hamuzóüreg alatt a tűzhely már vályogtéglákból készült. Egy sorral az üreg alatt találtuk a fáslyuk nyílását. Ennek tetején széles deszkalapokból készítették az áthidalást. A lyuk kemence felőli oldalán élére állított téglákból, míg a tűzhely végénél lapjára fektetett vályogokból építettek lábakat. A fáslyuk szélessége 37, magassága 27 cm volt, mélysége a falig tartott. A takaréktűzhely - helyi nevén sparhelt - pontos építési idejét nem ismerjük, de a lakóház átépítési periódusaiból adódóan tudjuk, hogy a századforduló környékén, esetleg századunk elején készíthették.

14 Építőjét szintén nem ismerjük, de minden valószínűség szerint a kemencével együtt egy kőműves építette. Csököly, Kossuth L. u. 20. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum csökölyi lakóházát 1977-ben bontottuk le.

15 A talpas-vázas szerkezetű épület szobából, füstöskonyhából és kamrából állt, a helyiségekbe a konyha előtti lopott tornácról lehetett bejutni. A szo4. kep. 1 akarektuzhely vízszintes metszete (Ucseny): 1. öntöttvas keret, 2. a rostely, 5. a tuzter alja, 4. laposvasak a sütő fala alatt, 5. a sütő helye, 6. tégladarab a sütő megtámasztására, 7. a bádog füstcső helye, 8. az elfalazott füstcsatorna, 9. a kemence kürtője, 10. a kemence, 11. beálló a kemence előtt