Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 9. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1994)

DOMINKOVITS PÉTER: Nemesi lakóházak, gazdasági épületek leírása a 18. századi Sopron megyéből (1764-1798)

és a Viczayak is folyamatosan a „Nagyerdő" faállományát élték építkezéseikhez. Egy 1671. augusztus 22-i tanúkihallgatásban elhangzott, hogy Viczay János a lózsi kastély építéséhez apja, Viczay Ádám példáját követve a „Nagyerdőről" a fát szabadon hordta. Viczay Jób és felesége gr. Ebergényi Eszter iváni majorjuk építési munkáihoz, az ott folyó gazdálkodáshoz az erdő minden hasznával éltek. 1772-ben gr. Viczay Mihály és a Széchenyiek között robbant ki emiatt per. Ekkor Friss György erdőispán - aki 30 újkéri jobbággyal, 20 szekérrel ment ki a „Nagyerdőre" - ura birtokrészén Viczay jobbágyait, s velük 24 db, uruk számára épületfaként kivágott, megfaragott fát talált.

20 A minél több szempontra kiterjedő forrásfeltárásnak a térbeli kapcsolatok bemutatásával az árucsere néprajzának is ide vonatkozó részét is fel kell vállalnia,

21 miként lehetősége szerint a munkaszervezetre vonatkozó dokumentumokat is közzé kellene tennie.

22 Abban a reményben, hogy egykor majd elkészül a Kisalföld egyik kistájára vagy közigazgatási egységére egy ilyen forrásfeltárás, engedtessék meg, hogy a bevezető sorok zárásaként forrásközzéadásunk módjáról szóljunk. A 25 db inventárium részletet, az összeírok következetlenségeit is regisztrálva a betűhív közlésre törekedve publikáljuk. A jegyzetekben lehetőség szerint a vagyoni állapottal kapcsolatos adatok is helyet kaptak. JEGYZETEK 1. CSATKAI Endre 1939a.; CSATKAI Endre 1931b.; CSATKAI Endre 1940a.; CSATKAI Endre 1940b.; CSATKAI Endre 1940c.; CSATKAI Endre 1940d.; CSATKAI Endre 1941. 2. CSATKAI Endre 1956. passim. 3. KOPPÁNY Tibor 1976. 4. VARGA Ferenc 1987. A témáról lásd még: WINKLER Gábor-GÖCSEI János 1990. A forrásközlés nem tér ki a megye főnemesi családainak kastélyaira, azok építéstörténetére. E viszonylag jobban feltárt területre lásd pl.: KATONA Imre 1976. 130-143. 5. FILEP Antal 1959.: FILEP Antal 1969. Eredményeinek rövid összefoglalása: FILEP Antal 1976. 255-262. 6. DÁNYI Dezső-DÁVID Zoltán I960. 156-157.; LEXICON LOCORUM 1920. 312. 7. A 18. században hivatalviselés, katonáskodás következtében több középbirtokos család került ,,de jure" a főnemeség soraiba, pl.: gr. Cziráky, báró Mecséry, báró Meskó, gr. Niczky. A rang mögött azonban továbbra is viszonylag szerény fekvőbirtokok húzódtak. A polgárosodás útját járták a győri, győr-újvárosi hajótulajdonos és gabona-, halkereskedő nemesek is. Lásd: SÓLYMOS Ede-SOLYMOSNÉ GÖLDNER Márta 1979. 271-284.; SZILÁGYI Miklós 1984. 326-351. 8. ÚRBÉRES BIRTOKVISZONYOK 1970. 220-222. 9. WELLMANN Imre 1981. 65. 10. WELMANN Imre 198 1 65-66. megállapítja, a kisebb birtokkal rendelkezőket az ÚRBÉRES BIRTOKVISZONYOK 1970. Gyakran nem adja meg, miként a megyei összesítések kis- és középbirtokok területi szórtságát is eltakarják. Az allodiális földek Sopron megyei jelentőségére lásd: SOÓS Imre 1941a.; SOÓS Imre 1941b. passim. 11. SOÓS Imre 1941a. 71-72. A községek társadalmára, történetére lásd: SOÓS Imre 1941a. 71-88.; ÚRBÉRES BIRTOKVISZONYOK 1970. 216. 12. SL Acta orph. fam. 11. cs. Németh, Völcsej, 1791. márc. 10. 13. SL Acta orph. fam. 11. cs. Orbán, Völcsej, 1789. máj. 28. 14. SL Acta orph. fam. 17. cs. Horváth, fasc. 3., No. 2., Ebergőc, 1768. jún. 3. 15. Guary Lajos Vas-Sopron megyei úrbéres telkiállományaként az úrbérrendezéskor az ÚRBÉRES BIRTOKVISZONYOK 1970. 434-435. csak 44 holdat jelez. A szerény birtokállomány mögött átmeneti tulajdonosváltás is meghúzódhat, de az eltérés így is jelentős. Vö. DOMINKOVITS Péter 1993. 328-330. 16. SL Acta orph. fam. 8. cs. Kramarits, Lócs, 1764. okt. 23. (Vö. ÚRBÉRES BIRTOKVISZONYOK 1970. 436-437. Örökösei birtokában 24 hold urbariális földet jegyeztek.) 17. CSERI Miklós 1986. 215.. illetve 216-218. 18. CSAPODY István 1963. 218., 223. A Sopron megyei erdők 18. század végi helyzetéről: FIRBÁS Oszkár 1963. 241. 19. L XIII. 22. Petőházi Zeke család levéltára 1. d. fasc. 2. No. 85., Szilsárkány, 1741. szept. 8., 2. d. fasc. 2. No. 127.. Szilsárkány, 1741. szept. 10.. No. 128. uo. ua. 20. SL XIII. 42. Viczay család levéltára I. d.. Pusztacsalád, 1752. máj. 25., Felsőbük, 1772. máj. 6. 21. CSERI Miklós 1986. 205-231. A forrásfeltárás egyik lehetséges irányát, forrástípusát illusztrálja az alábbi szerződés, és az annak megvalósításáról készített feljegyzés. Kőszeg, 1786. március 4. Vizkelety István szerződése Vass János, Ribarics Pál pulyai lakosokkal épületfák szállításáról. „A/nn/o 1786 3"" Marty Pulyán lakozó Vass Jánossal és Ribarics Pállal bizonyos épületre való Fáknak meg szerzése és Völcsejre való hordása eránt tettem e következendő contractust: tudniillik 1 ° Emiétett Vass János és Ribarics Pál fognak Völcsejre administralni a Pinnyei Majornak épületéhez szükséges fákat, úgymint Kosz.oru fát tizen két darabot, mellyeknek hosz.a hét öl, vastagsága is annyi (sic!) czal légyen, ha-