Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 9. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1994)

JUHÁSZ KATALIN-G. SZABÓ ZOLTÁN: Barokkos házoromzatok a Kisalföld népi építészetében

27. FILEP Antal 1990. 225.; AKNAI Tamás 1972. 290. 28. BARABÁS Jenő-GILYÉN Nándor 1979. 89.; MOJZER Miklós 1971. 36-51.; AKNAI Tamás 1972. 290.; DÁM László 1993. 108.; KÁROLYI Antal-PERÉNYI ImreTÓTH Kálmán-VARGHA László 1955. 38. 29. Térségünkben több példát is találtunk ugyanabban az időszakban épített, de különböző stílusú oromzatokra. Lássunk erre egy-egy konkrét adatot: - 1868-ban épült romantikus oromzatú lakóház: Homokbödöge (Veszprém megye), Petőfi u. 30. - 1883-ban épült klasszicista jellegű lakóház: Ete (Komárom megye), Kossuth u. 106. - 1874-ben épült barokkos oromzatú ház: Lázi (Veszprém megye), Rákóczi u. 24. 30. Erről bővebben: SIMÁNYI Frigyes 1968. 229-237.; DÁM László 1993. 98. A stíluskeveredés egy oromzaton belül jól látható PÁLOS Ede egyik rajzán (22. kép). 31. Az 1930-as években Lázi községben a következő gazdáknak volt barokkos oromzatú lakóháza: Csikar Imre (30 kat. hold) Gresosits Ernő (25-30 kat. hold) Kemény István (18-20 kat. hold) Samu István (16 kat. hold) Pőcze István (15 kat. hold) Szabó Vendel (15 kat. hold) Tehát a legalább egy „fertály" (azaz 16 magyar hold = 12 kat. hold) területen gazdálkodók tudták megfizetni a barokkos oromzatok építési költségeit. 32. Pintér Pál (1910) tápszentmiklósi adatközlőnk elmondása alapján, amit Saller Gyuláné (1910) is megerősített. 33. Szinte elsőként foglalkozott ezzel a kérdéssel VARGHA László 1953. 29-33., illetve a sokak által idézett MOJZER Miklós 1971. 49-50., aki nemcsak egyszerű felsorolást közöl, hanem egy teoretikus átadás-átvételi láncot is feltételez. 34. A városi polgári építkezést, mint lehetséges mintát a falusi népesség számára DÁM László 1993. 104. említi. 35. Jó példa egy ilyesfajta vizsgálatra H. CSUKÁS Györgyi 1993. 111-139. 36. Jó áttekintést nyújt erről a kérdésről például KLANICZAY Gábor-S. NAGY Katalin (szerk.) 1982. I-II. 37. SPENCER, Herbert 1992-1982. 33. 38. KING, Charles W. 1963-1982. 220. 39. KING, Charles W. 1963-1982. 221. 40. A példákat abban a sorrendben közöljük, ahogyan az MOJZER Miklós már említett feltételezett átadás-átvételi láncában szerepel. MOJZER Miklós 1971. 49-50. 41. SZMRECSÁNYI Miklós 1932.220-221. 42. Az osztrák barokk építészet nagyhatású mestere Johann Lukas von HILDEBRANT (1668-1745) legjelentősebb alkotásai Savoyai Jenő herceg számára készültek. Főbb munkái közül kiemelkedik még a würzburgi hercegpüspöki palota (1744) és a schönbrunni palota (1707-1 1). 43. Úgy gondoljuk, erre bárki tudna saját szűkebb környezetéből is számtalan példát említeni. Egy példa az 1970-es évek közepéről: egy mezőföldi faluban (Abán) divat volt székesfehérvári építésszel terveztetni a lakóházakat. A tervező a megrendelő elé tett 10 tervet, majd megadta a címeket, ahol meg lehetett nézni a már felépített épületeket, így az építtető a számára legvonzóbbat választhatta ki a kor divatjának megfelelően: alpesi tető, tetőtérbeépítés, hatalmas üvegfelületek, két terasz, faburkolat a homlokzati részen. 44. Az építőmesterek szerepéről l.d. még DÁM László 1993. 107., a Balaton-felvidéki építőközpontokról: H. CSUKÁS Györgyi 1993. 113. 45. H. CSUKÁS Györgyi 1993. 116. 46. Vö: a 38-39. jegyzetekkel, valamint BARABÁS Jenő 1963. 124. 47. GERŐ László 1972. 104. 48. DEMETER Zsófia-GERENCSÉR József-LUKÁCS László 1990. 130-140., valamint a kötet ide vonatkozó képei. 49. DÁM László 1993. 106. 50. Tápon és Tápszentmiklósón 1993-ban még összesen 9 barokkos oromzatú házat találtunk. 51. H. CSUKÁS Györgyi 1993. 111-139.; LUKÁCS László 1985. 699-724.; LUKÁCS László 1987.; ZENTAI Tünde 1992. 41-54. 52. Tápszentmiklóson, a vizsgált épület falainak emelésénél Horváth József helybeli parasztember vezette a kalákacsapatot. 53. Itt köszönjük meg KATONA Editnek a fotók összeválogatásában nyújtott segítségét. 54. A publikációban közölt fotók számát még valószínűleg lehetett volna gyarapítani, azonban e tanulmány kereteit meghaladta volna valamennyi közölt fotó felkutatása. 55. Szerencsés módon maradtak fenn PÁLOS Ede, Győrben élt rajztanár és néprajzi gyűjtő századeleji vázlatai. Az 191 l-es publikációjában már megcsodálhattuk rajzait. Sajnos abból a közlésből kimaradtak a gyűjtő egy-két mondatos megjegyzései, amelyek sok szempontból indokolttá teszik újbóli publikálásukat. Külön köszönettel tartozunk KOTTMAYER Tibornak - a PÁLOS Ede vázlatkönyvek gondozójának -, aki önzetlenül rendelkezésünkre bocsátotta az ezekben található barokkos oromzatú lakóházakról készült rajzok másolatait. 56. Itt jegyezzük meg, hogy a minket érdeklő házakat kutatva mintegy 50 falut jártunk végig utcáról-utcára. Ezekben a községekben megközelítőleg két és félszáz fotót készítettünk a népi építészeti szempontból érdekes építményekről. Legtöbb esetben fotózás közben a tulajdonosokat, szomszédokat is kikérdeztük a minket érdeklő adatokról. 57. Vö: a tápszentmiklósi lakóház építésének dolgozatunkban szereplő leírásával. 58. Egy esetben (Id. 1. táblázat 38. sz.) előfordult, hogy az oromszélek a jobb és bal oldalon eltértek egymástól. Ebben az esetben mindkét oromszélt külön-külön kódoltuk. Itt jegyezzük meg, hogy az oromszélek alján jobb- és baloldalt a tornác miatt keletkező esetleges szimmetriamódosulásokat nem vettük figyelembe, mert ez túlságosan bonyolulttá tette volna a kódok leolvasását. 59. Vö. a 31., 32., 51. jegyzetekkel. 60. Itt utalhatunk a tápi Hegysor u. öt ágasfás-szelemenes lakóházára. Tápszentmiklóson két, Nyalkán egy ilyen házról tudunk még. 61. PADÁNYI GULYÁS Jenő 1937. 48. 62. KÁROLYI Antal-PERÉNYI Imre-TÓTH KálmánVARGHA László 1955. 4L; AKNAI Tamás 1972. 290. 63. Úgy tűnik, hogy az építők az oromzatok arányainak kialakításakor általános esztétikai normákhoz igazodtak: az arányok mindig annak függvényében alakultak ki, hány ívszakaszból áll az oromkeret. Ha az oromcsúcshoz két ívszakasz kapcsolódik, az arányszám 1/3 = 1/1+2, ha három ívszakasz, az arányszám többnyire 1/4 = 1/1+3, ha négy ívszakasz, az arányszám 1/5 = 1/1+4 és így tovább.