Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 9. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1994)

JUHÁSZ KATALIN-G. SZABÓ ZOLTÁN: Barokkos házoromzatok a Kisalföld népi építészetében

1. kép. Római katolikus templom. Vadosfa (Győr megye). BÁN Elek felvétele, 1967. (NMF. 214 495.) is jó néhány református és evangélikus gyülekezet épített új templomot, vagy újította fel a régit ebben az időszakban, barokk stílusban.

10 A főúri és egyházi építkezésekkel egyidőben a városok képe is fokozatosan átalakult. A kisalföldi városok történelmi városmagjai (centruma) úgyszólván egységes barokk arculatot kaptak a legkülönbözőbb funkciójú új épületek megjelenése, illetve a régiek átépítése nyomán." Néhány kiragadott példa a sok közül: Mosonmagyaróváron ipari létesítmények például a sörgyár raktára és a Sóház a 17. században, a Korona Szálló 1727-ben, Sopronban az Arany Sas gyógyszertár 1724-ben, Győrben a Városháza 1753 és 1775 között épültek barokk stílusban. A legtöbb ekkortájt emelt polgári épület természetesen lakóháznak készült. Formájuk, elrendezésük építtetőjük anyagi helyzetétől függően széles skálán mozgott a földszintes falusi jellegűektől a többemeletes palotákig. E városi házak egy része változatlan vagy átépített formában még ma is áll. így például Győr barokk központi tere, amely a 17-18. században nyerte el végleges formáját, napjainkban is megcsodálható.

12 Népi építészet A paraszti típusú lakóházak építési idejének meghatározása gyakran problémás, hiszen nem rendelkeznek 2. kép. Lakóház ellentétes ívű, hegyesszögben záródó homlokzata. Hidegség (Sopron megye). HEVES Y Irén felvétele, 1935-1942. (NMF. 126 207.) 1. táblázat 41. sz. olyan gazdag dokumentációval, mint a nemesi, egyházi építmények, középületek, illetve a tehetősebb városi polgárok által építtetett lakóházak. Esetenként jó támpontot nyújthatnak a mestergerendába vésett

11 vagy vakolatdíszként funkcionáló évszámok, azonban az oromzatok korát ezek alapján mégsem lehet fenntartások nélkül megállapítani. Ennek oka egyrészt, hogy a barokkos oromzatok felújítás során is kerülhettek a házak homlokzati részére, tehát ebben az esetben a mestergerenda évszáma korábbi, mint az oromzat keletkezésének időpontja.

14 Másik ok, hogy az oromzatok vakolatdíszei - ha egyáltalán voltak - az idő folyamán lekophattak, meszelés, újravakolás során eltűnhettek.

1

"

1 Így viszonylag kevés az adatunk, annál is inkább, mivel erre a fontos kérdésre gyakran maguk a gyűjtők, fotográfusok sem fordítottak elég figyelmet, illetve nem jegyezték fel az évszámokat.

16 A falazott oromzatok - tartozzanak bármely stílushoz - létrejöttének egyik alapvető feltétele a könnyen hozzáférhető építőanyag a tégla megjelenése, használata. Az általunk vizsgált házoromzatok építési időpontjának meghatározásánál tehát támpontunk lehet, hogy az adott területen mikortól kezdtek működni azok a téglagyárak és mezei téglaégetők, amelyek nagy mennyiségben, sokak számára elérhető áron tudtak téglát termelni.