Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 9. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1994)
HÁLA JÓZSEF: Kőbányászat és kőfaragás a kalotaszegi Magyarvistán
24. kép. Török István kőfaragó és néhány műve 1922-ben született szegény, napszámos családból. Fiatal korában ő is a mezőgazdaságban dolgozott, felmenői között kőfaragó nem volt. Katonáskodás és hadifogság után 1950-ben kezdett kőfaragással foglalkozni. A kőbányában dolgozó falubeliektől lopta el, illetve a szomszédjától tanulta meg a mesterséget, amit azután nagy szorgalommal és önképzéssel továbbfejlesztett. A felesége szerint: „Juhok után járatta az édesanyja és az édesapja, nem iskolába. Nem volt cipő, nem volt pénz könyvre, de ő magától mégis amit meggondol, ő gyönyörűen kifaragja." 71 Témáit a Bibliából (az utolsó vacsora, Ádám és Éva a Paradicsomban, feltámadás stb.), a vistai népéletből (lakodalom, szántó paraszt, pásztor stb.), a természetből, az állat- és növényvilágból (kutya, bivaly, tehén, kakas, szarvas, róka, szőlő, virág stb.), valamint emlékeiből (katonák stb.) meríti. Ritkábban képek, reprodukciók alapján (például történelmi személyek. Kossuth, Petőfi) alkot (16-18. és 23-24. kép). Amikor kigondol egy szobrot, csak ritkán tervezi meg, rajzolja le, általában szemre dolgozik. Műveit, „egyénien" zömökített alakjait 72 az anatómia és a perspektíva szabályainak figyelmen kívül hagyásával alkotja meg. Formanyelvének „szelleme az álommal és a mesével egytestvér" és „Nehézsúlyú darabjait tömérdek erő utalja." 73 Alkotásai láthatók a falujában, például a református templomban (23. kép), a házán, illetve műhelyében, amelyet kis „múzeum"-nak rendezett be (24. kép). Több szobra eljutott például Magyarországra és Hollandiába is. Egyik művét a kecskeméti Naiv Művészek Múzeumában őrzik. Ez idáig egy kiállítása volt: 13 munkáját 1977-ben a kolozsvári Korunk Galériában mutatták be. 74 TÖRÖK István életének és művészetének megismeréséhez számos adalékkal szolgálnak GULYÁS Gyula és GULYÁS János, valamint ROZSNYAI Aladár filmjei. 75
