Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 9. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1994)
BÍRÓ FRIDERIKA-KÁLDY MÁRlA: "Serkenj fel és állíts alsó iskolákat..." Fejezetek Vas megye falusi iskoláinak történetéből I.
A tanítói járandóság kifizetésének időpontja megállapodástól függött, amit a díj levélben rögzítettek. így néhol hetenként, negyedévenként, félévenként illetve évenként fizettek. Felsőőrön 1714-ben az oskolamester díj levele így fejeződik be: „Mindezek esztendőnként való meg fizetésére magunkat kötelezzük. " 3n 1784. évi evangélikus zsinat értelmében Körmenden a lelkésznek és a tanítónak évente kétszer fizettek. Egyik felét Szent György-, a másikat Szent Mihály-napkor. 1 '" 1843. január 31-én az őrségi egyházmegye Kercán tartott közgyűlésének 36. pontja elrendelte hogy a „tanító a tanítási díjat ne maga szedje az illetékesektől, hanem az átadott névsor szerint a gondnok nyugta mellett a tavaszi és őszi vizsgákat megelőző hetekben szedje össze és adja át a tanítónak". m Gyakran előfordult, hogy a tanító nem kapta meg időben járandóságát. 1844-ben Egyházasrádőcon is ez volt a helyzet, „ezért úgy végeztetett" - írja a jegyzőkönyv -, hogy „az Ecclesia cassájából egy summában kifizettessék"?^ Ha nem volt elégedett a tanító a fizetésével, máshol keresett állást, elhagyta a falut. 1843-ban Tóth István egyházasrádóci iskolamestert meghívták a hollósi iskolához rektornak. Csak úgy maradt volna, ha az elöljáróság fizetését megjavítja. Az egyházi elöljáróság évi 10 forint javítást ígért. A tanító ezt kevesellte, ezért mégis elment.' 16 A tanító fizetése függött a gyülekezet nagyságától, vagyoni helyzetétől, a terméstől, a gyerekek számától. Amikor az árvaság idején csak az anyaegyházakban volt tanító és a filiákból is odajártak a gyerekek, akkor a filiák is külön fizettek a tanítónak. A türelmi rendelet után, amikor egyre több filia kivált és önálló iskolát épített, tanítói állást hozott létre, az anyaegyházakban leszállították a lelkészek és tanítók fizetését, mivel egy családra így nagyobb teher jutott. Oriszentpéteren, ahol korábban önálló rektori állás volt praeceptorrá (segédtanítóvá) fokozták le és a prédikátor felügyelete alá helyezték. 317 Nemcsak a tanító, de felesége is aggódással nézett a jövő elé. Némileg segített ezen az ún. özvegyi kegyév. mely idő alatt az elhalt tanító feleségét még eltartotta a falu. Horváth Gábor kercai tanító 1836 október havában halt meg, s 1837. március 12-ig - az özvegyi kegyév lejártáig - Baki Gábor diákot hozta a falu praeceptornak, azaz a lelkésztől függő segédtanítónak a pápai főiskoláról. 318 1838-ban tartott őrségi egyházkerületi közgyűlés világi vezetőkből és a pápai kollégium tanáraiból bizottságot küldött ki az egyházközségek tanítási és nevelési munkájának tökéletesítése érdekében, mely több mindenre kiterjedően tett javaslatot. így például szorgalmazták, hogy az elöregedett tanítók számára a hivatalban lévők adjanak össze takarékban elhelyezett összeget, de a tanítók is kössenek életbiztosítást maguk és családtagjaik szamara. A család eltartásának gondja, de a saját öregsége miatti aggódás is indoka volt, amiért mindezeken túl még arra is kényszerült, hogy gazdálkodjon. „A ' földmíves, hogy megvénheszik, megvakul, megsántul, szóval, ha tehetetlenné lesz. is, a' maga kimért földjén meglakhatik, megélhet: ellenben a'Tanítónak szomorúan kell előre tudni, hogy ha ezek rajta történnek, tsak a'világ kultsa adódik kezébe, és ha atyai, vagy házasodás által szerzett örökje nints, a'koldúlásnál egyéb reá nem várakozik. Ez. arra viszi őket, hogy a'szomorú óráikra magáit készíttse, azért is gazdálkodik (és ki vethetné szemére?), 's gyakran az oskola tetemes kárával gazdálkodik, hogy a'bizonytalan jövendőket keblében rejtegető idővel, ha nem bátran is, legalább kevesebb félelmekkel mehessen szemközt! " 32 ° Tanulmányunk következő részében a falusi kisiskolás gyerekekről, a korabeli tanítási módszerekről, a tankönyvekről és tanszerekről írunk majd. Felvázoljuk azokat a törekvéseket és törvényeket, amelyek az elmúlt két évszázadban a falusi iskolák nevelésügyét alakították, formálták. A tanulmány végén bemutatjuk a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban felépült kondorfai (Vas megye) házat, amelyben egy 19. század végi iskolát és tanítólakást rendeztünk be.
