Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 9. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1994)

REGINA AHAMER: A Salzburgi Szabadtéri Múzeum

8. kép. Bach-ház: egy pinzgaui kisparaszti ház újraépítés közben időszak és a II. világháború utáni korszak házformáit, lakó- és gazdálkodási viszonyait is feltétlenül dokumentálni kell. így az 1990-1991 közt elkészült kovácsműhely (7. kép) és a pinzgaui kisparaszti lakóház az 1942-re jellemző életmódot örökíti meg, amikor is a kovácsműhelyt már villamosították, a tetejét cementcseréppel fedték le, s a lakóhelyiségek fehér falát hengerelt festéssel látták el. Ezzel szöges ellentétben a pinzgaui. nyílt tűzhelyes Bachházacska ablakai az eredeti 30x30 cm-es nyílásúak, s a család szörnyű szegénységére utal, hogy három hálókamrájuk egyikét bérbe kellett adniuk (8. kép). Ez a szembeállítás szemléletessé teszi a látogató számára az 50 év előtti lakásviszonyok széles skáláját. 1993-94-ben egy új múzeumi együttes készült el. Egy olyan, nagy ablakokkal felszerelt vázas faépítmény, amilyeneket a századforduló óta építettek a vendéglők udvarán, a nyári szezonban. Az építményhez, amely múzeumi vendéglőként funkcionál, kerthelyiség és tekepálya is tartozik. Itt is viszonylag új épületeket - a kerti söntés és a tekepálya is 1929-ből származik - telepítettünk át a múzeumba és rendeztünk be korabeli bútorokkal (9. kép). A munkaeszközök terén is áttolódott a hangsúly a közelebbi múltba. A Salzburgi Szabadtéri Múzeumnak két gőzgépe (1938-ből, illetve 1942-ből), 12 traktora, számos benzin- és elektromos motorja van, s további eszközei, amelyek ezekkel üzemeltethetők. Azért, hogy a traktorokat restaurálás után megfelelően elhelyezhessük és a látogatóknak is bemutathassuk, legújabban egy csarnok építését tervezzük. Megvalósítására pályázatot írtunk ki a „Felső Műszaki Tanintézetek" építésztechnikusai számára, hogy olyan igényes, modern, de a múzeumba is megfelelő csarnokot tervezzenek, amelyet majd a múzeum területén felépíthetünk. Az épületek áttelepítése A Salzburgi Szabadtéri Múzeum alapításának korszakában Kurt CONRAD egy térképet készített a tartományról, amelyen megjelölte a múzeum számára érdekes objektumokat, s rövid leírást is adott róluk, majd a későbbiekben a helyszínen is véleményezte őket. Eközben arra törekedett, hogy „datált objektumokat találjon, hogy a paraszti építkezés fejlődésvonala a középkor végétől a 20. századig, a gépesítés kezdetéig bemutatható legyen. A gyűjtemény tudatosan Salzburg tartományra korlátozódik, ennek határait csak olyan esetekben lépték át, ahol az a házvidék szempontjából indokolt volt, s a tartományon belül már nem találtak áttelepíthető építészeti emléket. A paraszti lakás és gazdálkodás emlékei mellett, amelyekhez a gabona- és fűrészmalmok, havasi kunyhók is hozzátartoznak, a paraszti kézműipar is helyet kapott a kéz.művesház.akban, továbbá az »aggkori kikötmeny« (Al-