Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 9. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1994)

KNÉZY JUDIT:Az alföldi mezőgazdasági munkáslakások berendezése 1910-ben Erdélyi Mór fényképfelvételein

50. Oldaltornácos ház: MMgMA VII. 11 962. Neg. VII. A. 204 655 (16. kép). 51. Tekintve, hogy Hódmezővásárhely és Békéscsaba is jel­legzetes központjai a dél-alföldi festett virágozott paraszti bútoroknak, joggal kereshetnénk ezekben az épületekben. De ebben az időben már nem voltak divatosak, és való­színűleg a szegénység is inkább az egyszínűt vette, még ha csak használt bútorra telt, akkor is. Lásd DOMA­NOVSZKY György 1964.; K. CSILLÉRY Klára 1972., 1977.; 1980.; 1981. 52. MMgMA VII. 11 940. Neg. VII. A. 204 657. 53. MMgMA VII. 11 946. Neg. VII. A. 205 190. 54. MMgMA VII. 11 960. Neg. VII. A. 204 656. 1930-ban a 6531 lakosból 3649 római katolikus, 2276 evangélikus volt. Lásd MÁRKUS György 1930. 55. A kemence sárpadkája az ajtóhoz közel magasabb, mint hátul a sut része. 56. MMgMA VII. 11 945. Neg. VII. A. 204 651. A Zentához közel fekvő Topolyán berendeztek egy tájházat 1986-ban. Ebben szintén párhuzamos elrendezésű a lakószoba, de az ablakok alá előzően fiókos „almáriumot" tettek és a két ágy teljesen párhuzamosan áll a felvetett vánkosokkal. Az asztal középen áll négy fonott székkel. A fennálló magas szekrényt nem az ablakhoz közel tették, hanem hátul van a kemencével szemben. A láda a búboskemence és a fel­vetett ágy közé került. A vidékre jellemző rongy szőnye­geket is látni. A karoslócát vagy fakanapét a hátsó szobába tették két ágy közé a falhoz, az asztallal és szé­kekkel. HARKAI Imre 1991. 221-225. Az eredetileg gaz­daházban henger formájú volt a búboskemence, a teteje volt kúposán kiképezve. 57. MMgMA VII. 11 949. Neg. VII. A. 205 195. 58. A két szék, a fakanapé és sublót sötét színű, míves asz­talosbútorok, fényezettek. MMgMA VII. 11 959. Neg. VII. A. 204 659. 59. MMgMA VII. 11 963. Neg. VII. A. 205 196. Még egy felvétel nemcsak a kemencéről VII. 11958. 60. MMgMA VII. 11 947. Neg. VII. A. 205 191. 61. A kémény ajtaja és részben a katlan is látszik. MMgMA VII. 11 953. Neg. VII. A. 205 195. 62. MMgMA VII. 11 955. 63. MMgMA VII. 11 951. Neg. VII. A. 205 193. 64. MMgMA VII. 11 957. Neg. VII. A. 205 197. 65. MMgMA VII. 11 938. Neg. VII. A. 204 651. 66. Voltak Mindszentről és Orosházáról is képek, de ezeket továbbajándékozták. Lásd 10. jegyzetet és a szövegrészt. 67. ZALOTAY Elemér 1936. 139-140. A telepítés dr. Cicat­ricis Lajos alispán a dr. Csergő Károly főjegyző nevéhez fűződött. Szentesen volt például Cicatricis-telep is 1905­től, 150 házból álló 240 négyszögöles telkekből, 1905-7 között 200 db 400 négyszögöles telek lakóházzal, de több más telep is. 68. Coipus Juris Hungarici 1907. XLVI. törvénycikk 476-482. p. megjegyzésében szerepel, hogy 1901 óta támogatta a Földművelésügyi Minisztérium a gazdasági munkásházak építését államsegélyekkel: Bács-Bodrog, Békés, Csanád, Csongrád, Háromszék, Jász-Nagykun-Szolnok, Kis-Kü­küllő, Kolozs, Pest-Pilis-Solt, Torontál vármegyékben, Hódmezővásárhely és Zombor városokban. 69. Például MÁRKUS György (szerk.) 1930. Békés megyé­ről, CSIKVÁRI Antal (szerk.) 1940. Hajdú megyéről, CSOBÁN Endre-LENDVAY Ferenc 1940. Békés me­gyéről. Debrecennél említenek 22 nyomorúságos mun­kástelepet, de semmi többet (79 p.). 70. BARNA János (szerk.) 1929. 281-283. 71. FEJÉRVÁRY József 1936. 30. Hódmezővásárhelyen Munkás és Darányi (1950-től Puskin) utca létesült 1908­ban. Lásd DÖMÖTÖR János 1971. 98. 72. Ebben az időben a falvakban több volt a szalma- és nád­fedés, mint a cserepes ház. E lakások szobája is földes; villany sem volt bevezetve a legtöbb helyen. 73. Makón az 1920-as évek végén már csak 125-180 négy­szögöles telkeket mértek ki az ardicsi részen: BARNA János (szerk.) 1929. 282. 74. Az elnevezéseket lásd például LAURINYECZNÉ Sinkó Rozália 1989. 412. - „berakott sparheltek", „vas pattnis vagy vasplattos csikós sparhelt". 75. A szakkifejezést lásd: BARABÁS Jenő-GILYÉN Nándor 1979. 72-82. Lehetséges, hogy egyes házak szabadké­ménnyel készültek, ezt a konyhák „pitorok" festése, fal­részletei is elárulják néhol.

Next

/
Oldalképek
Tartalom