Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 9. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1994)

KNÉZY JUDIT:Az alföldi mezőgazdasági munkáslakások berendezése 1910-ben Erdélyi Mór fényképfelvételein

8. kép. Konyharészlet. Zenta. Bács-Bodrog vármegye. MMgMA VII. 11 949. Neg. VII. A. 205 195. locsolva, a falakat és a mennyezetgerendákat fehérre (vi­lágosra) meszelték. A mennyezetgerendáról nem függ lámpa (4. kép). 52 A másik püspökladányi szoba is párhuzamos elrende­zésű, de úgy tűnik nem egészen kész. Sokkal aszimmet­rikusabb a bútorok elhelyezése, ennek egyik oka az, hogy egy ablak van az utca, egy az udvar felől. Csipkefüggönyt tettek rájuk. Elöl a mestergerenda vége alá aránylag nagyméretű, díszes tetejű, „tornyos" tükröt lógattak, en­nek bal oldalán a nem létező ablak helyén látszik három vagy négy kisebb kép, talán koszorúval vagy bokrétával körülvéve. Itt középen a földön egy áttetsző terítővel le­takart varrógép állt, ezért az asztal beljebb került középre a szobába. A két ablak közé a sarokba, a legjobban meg­világított helyre állították az egyetlen magas szekrényt, amelynek eleje magasan ívelt kiképzésű A tetején üveg­palackokban sűrűn egymást érve száraz vagy művirágok lehetnek. Az egyik ágy a hátsó falnál legelöl van a sarok­ban, a szemközti falnál viszont csak az ablak után követ­kezik. Mindkettő fel van vetve és a világos színű rojtos ágytakaró felett egyiken egy sorban, másikon kettőben állnak a csipkés végű vánkosok. Csak két szék jutott ebbe a szobába (bőrülésesek, ívelt, rácsos hátúak), mindkét ágy elé egy-egy. A hátsó falnál középen láda áll, de nem ki­vehető, hogy milyen. A boglyakemencéhez legközelebb a háromfiókos sublót került. Ezt cakkos szélű terítővel takarták le és ezen látható a család díszesebb tálalóedény készlete (porcelán vagy inkább keménycserép tányérok, két levesestál fedővel, bögrék, üvegpoharak és talpas pet­róleumlámpa). Ez a szoba is meszelt falú, mennyezetű és földes padlójú (5. kép). 53 Kevesebb látszik a protestáns csorvási szobából. Ebben a községben nagyobbrészt katolikusok és evangélikusok laktak. Ez is földes padozatú, fehérre meszelt falú és meny­nyezetű. Két elülső ablakán sűrűn ráncolt, aprópöttyös, áttetsző függöny van, a függönytartó esztergált. A két ablak között felül kerek tál látszik, lejjebb a sötét keretű, aránylag nagyméretű tükör szinte uralkodik, tetején több­soros művirágdísz. A fakanapé vagy karospad ide került az ablakok alá a deszkalábas, kötéses asztallal, amelyen sima abrosz (?vászon) van és valamilyen drótvázas mű­virágdísz. A mestergerendáról is művirágkoszorút lógat­tak le. Csak a jobb oldalon látszik egy felvetett ágy, amelynek díszes, magas az oldala. Az ágyterítő kettős: egy csipkés vagy cakkos világos színű van alul, felette mintás, sötétebb alapszínű és szövetből való. A nagymé­retű csipkés szélű, de korántsem egyforma vánkosokat három sorban a takaró fölé tették szemlére. Két rango­sabb széket az ágy elé állítottak. Az ágy mellett drótfo­gason kabátok függnek."' 4 Itt is egyszínűek a bútorok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom