Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 9. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1994)
KNÉZY JUDIT:Az alföldi mezőgazdasági munkáslakások berendezése 1910-ben Erdélyi Mór fényképfelvételein
6. kép. Szobarészlet, Csorvás. Békés vármegye. MMgMA VII. 11. 960. Neg. VII. A. 204 656. vett lakóházak többsége kicsiny keskeny, rövid lakótelken épült, sokszor egész utcasorok vagy telepek, teljesen egyforma homlokzattal (13. kép), kerítéssel, tetőzettel készültek, mint például Csorváson, 40 Makón. 41 Másutt több változatot lehet sejteni, de lehet, hogy ott nem egész utcasorokra, hanem csak egy-egy telekre külön kapták a támogatást (Békéscsaba). 42 Az építkezési mód igyekszik a korszerűt követni, illetve az abban a községben divatosat. Szép asztalosmunkával készült homlokzatok láthatók a püspökladányi házakon. 43 A házak tömésből vagy téglaalappal készülhettek, több helyen sötétebb lábazat van alul. A fedés általában kétsoros hódfarkas cserép, 44 de van hornyolt cserepes fedésű 4 " 1 utcasor is. A kerítések az alföldi mezővárosok zártságát igyekeznek visszaadni, 46 de van, ahol csak léckerítésre tellett. 47 A házak kicsinyek, háromosztatúak, egyetlen bejáratuk van (2. kép). A kémény kiálló vége a kéményfej alapján szabadkéményesnek tűnnek. Némelyik konyhabelső viszont azt mutatja, hogy szabadkéményesnek épülhetett eredetileg a konyha, mivel megvan a boltozata vagy a boltozatgerenda, de kaminkéményt építettek utólag (11. kép). Más házaknál már eredetileg is kaminkémény épülhetett (8. kép). Ez a tény arra mutat, hogy valószínűleg felújításra is kaphattak támogatást. A házak körül kicsiny a lakóudvar, többnyire konyhakert van, a ház közelében a végénél gémeskút, víztároló fakáddal. A telken kisebb fából való gazdasági épületek láthatóak csak (2. kép). . Az épületek tervezési, telepítési és további építkezési vonatkozásaival helyszíni vizsgálatok és a korabeli iratok felderítése után kívánok majd részletesebben foglalkozni. Csak azokról a külső vonásokról esik itt szó, amelyekből a lakáskultúra sajátosságaira lehet következtetni, mint fentebb a kémények esetében jeleztem. így van ez például a nyílászárókkal, többek között az ablakokkal is. Néhány felvételen úgy tűnik, a hátsó helyiséget szobaként használhatták, olyan méretű rajta az egy vagy két ablak, mint az első szobán. A tavasztól őszig munka- és lakótérként is használt tornác szintén elárul sok mindent festése, mintája, berendezése nyomán a család életéről, elképzeléseiről. A belső felvételeken úgy tűnik, minden helyiség fehérre, legalábbis egyszínűre meszelt. Két tornácon is eltérést láttunk ettől: egyik olyan mintájú, mint a flóderozott bútorok, a másik pedig olyan festésű, mintha csempékkel lenne kirakva. A püspökladányi képek közül kettőn is olyan keskeny tört tornác van, amely az eddig ismertekhez képest nem tűnik általánosnak. A szabad részt oldalt és felül fagerendázat határolja, s a felső oszlopot középen két fagerenda tartja. Olyan, mintha később zártabb verandának
