Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 9. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1994)

KNÉZY JUDIT:Az alföldi mezőgazdasági munkáslakások berendezése 1910-ben Erdélyi Mór fényképfelvételein

4. kép. Szépszoba Püspökladányban. Hajdú vármegye. MMgMA VII. 11 946. Neg. VII. A. 205 190. zó'gazdasági Múzeummal. A Millenniumi kiállításokra készült állatképeinek egy-egy példánya még a Földművelésügyi Minisztérium ajándékaként került a múzeum birtokába,

21 míg különböző állatalbumai később. A múzeum Kerepesi úti kiállításait

22 1899-ben már vele örökíttették meg. A századfordulón oly lendületesen fejlődő élelmiszeripar épületeinek lefényképezésére is felkérték. Például 1910-ben készült a magyarországi hengermalmokról szóló sorozata akvarellfestéssel,

2:, de albumot adott ki a vágóhidakról is.

24 A különféle országos (1902. Pozsony,

25 1909. Budapest) és világkiálhtásokról (1900. Párizs

26

) való felvételei is fennmaradtak anyagunkban, csak nagyításai, de egyetlen negatívja sem. ERDÉLYI Mór beutazta munkatársaival az egész akkori Magyarországot. A Magyar Királyi Államvasutak is segítette ebben ingyenjeggyel, munkatársaival együtt. A MÁV népszerűsítésére német nyelvű könyvecskét adott ki a hazai tájak, vizek bemutatásával.

27 Hasonlóan lenyűgöző képei töltik meg a Vaskapu albumát is.

2s Kitüntetései között a legfontosabb az, amelyet a millenniumi ünnepségeken és a párizsi világkiállításon kapott. Az „Osztrák császári és magyar királyi fényképész" cím mellett elnyerte a „Német császár és porosz király udvari szállttója " címet olyan tevékenységéért, amely demokratikus beállítottságát is bizonyítja. Az iskolákat ugyanis ellátta fényképészeti úton készített szemléltető eszközökkel. Az elemi iskolás földrajzoktatáshoz készített diasorozatainak jelentőségét az 1925-ben, Frankfurt am Mainban tartott első fotográfiai világkongresszuson is kiemelték. Fia egyik nyilatkozatából kiderül, hogy édesapja azt szerette volna, hogy még azok a kisgyermekek is legalább vetített képek segítségével megismerjék hazánk nevezetességeit, akik ki sem teszik lábukat falujuk határán kívül. Még a villannyal nem rendelkező falusi és tanyasi iskolákban is tudtak diavetítőt működtetni borszeszes lámpával. Jó szándékaihoz kellő üzleti érzék is párosult. Semmelweis utcai műtermében indította meg az Uránia Szemléltető Taneszközök Gyárát, amelyhez a Sarkantyú utcában mechanikai műhelyt is létrehozott. 700 képnél többől álló diasorozata volt, amelyet a közoktatásügyi minisztérium nagy mennyiségben rendelt meg. 1907-20 között készülhetett a legtöbb falusi témájú képe. Úgy tűnik ezek száma mégsem jelentős más - a fentebb említett - témáit képező fotói mellett.

29 Az 1919-es eseményeket szerencsésen túlélte, beosztottjai kiálltak mellette, A Budapestet megszálló románok viszont elvették műtermét, amelyben bevonulásuk megörökítését mutató képeket előhívták. Elölről kellett kezdenie mindent. Gróf Teleki Pál azonban segítette, s nagy lendülettel folytathatta kedvelt munkáit. A Mezőgazdasá-