Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 9. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1994)

BÍRÓ FRIDERIKA-KÁLDY MÁRlA: "Serkenj fel és állíts alsó iskolákat..." Fejezetek Vas megye falusi iskoláinak történetéből I.

A jegyzőkönyvből nem tűnnek ki a kérdésekre adott válaszok, hiszen minden gyülekezetben más-más, helyi problémák vetődtek fel, és a püspök azokkal foglalkozott elsősorban. 1806-ban a körmendi, evangélikus tanító kötelességét a következők szerint fogalmazták meg a díj levelében: „Kötelessége a gondviselése alá bízatott gyermekeket német és magyar nyelven egyéniéi szorgalmatossággal olvasásra, szép és helyes írásra, számvetésre és nem különben a Keresztyén Evangélikus Hitnek ágazataira, úgy az erkölcsös életnek módjára kitelhető' szorgalmatossággal, hűséggel és békességes tűréssel oktassa és nevelje. " 1861 -ben a kötelességei már a következőkkel egészültek ki: „evangélikus szent hitünk alapján az igaz keresztyén buzgóságot, isteni félelmet, szülők és elöljárók iránti kegyelet tanítványai szívében ébreszteni s őket minden módon józan gondolkodásra és erényes életre vezérelni köteles".

63 1808-ban az őrségi Református Egyházkerület rendelkezése alapján minden gyülekezet megbízott néhány presbiteri mint inspectort, hogy az iskolai tanítást kéthetente ellenőrizze.

64 Egyházasrádócon 1800-as évi adataink szerint a presbitérium kijelölt személyei a pappal vagy nélküle is ellenőrizhették az iskolában folyó munkát. „1818. január 16-án Az oskola megnézetvén, a Tanító Tanítványai között foglalatosságát tellyesítette. A gyermekek az oskolában foglalatoskodtak. A kiszabott leckének megtanulásban készületleneknek találtattak. " Egy héttel később, 1818. január 23-án „Megnézetvén az iskolát, a Tanító Tanítványai között volt, akik a számvetésből kérdeztetvén, abban való előmenetelüket megbizonyították. "

65 Az iskolák „felvirágoztatását" szolgálta a dunántúli református egyházkerület 1839-ben Veszprémben tartott gyűlése, mely többek között azt a határozatot hozta, hogy minden megyében kell, hogy legyenek egyházi és világi iskolafelügyelők, akik negyedévenként - az esperesi vizsgálattól függetlenül - megvizsgálják az iskolákat.

66 A tanítók igen sok helyen nótáriusok is voltak egyben. Jegyzői feladatokat azért is voltak kénytelenek elvállalni, mert a papon kívül más írni-olvasni tudó ember nem volt a faluban. Akadtak olyan szegény falvak is, amelyek nem tudtak eltartani külön jegyzőt és külön tanítót, ezért bízták meg a tanítót a jegyzői munkával is. Az őrségi falvakban, amikor a 18. század elején végleg betiltották a protestáns iskolák működését, több településen a protestáns tanító nótáriusként ott maradhatott.

67 A jegyzői feladatok közé tartozott magánszemélyek részére adásvételi szerződések készítése, különféle nyugták kiállítása, házassági szerződések, móringlevél elkészí- tése, halálesetkor a vagyoni leltár felvétele is. Ikerváron 1633-ban a tanítónak egy köböl gabonát fizettek inventárium írásáért.

68 Amíg azonban a 17-18. században a jegyzői feladatokat is felvállaló tanítóknak nem jelentett erőn felüli munkát a hivatalos írások elkészítése, a 19. századra egyre nehezebb terhet rótt ez a különmunka a tanítók vállára. 1841-ben a dozmati katolikus oskolamester, „ki egyszersmind a Helyiség jegyzője, jelenleg n: Réffy László 40 éves Beüdi születésű, N: Vasmegyéből, 20 évig szolgál Dozmaton. Tanult Peczölben 3 esztendeig, jámbor magaviseletű, szolgálattjában pontos - ennek ellenére fizetése nagyon csekély - fárabeliek most meg nem jobbítják is de tekintetbe véve 20 évbeli szolgálattyát, s szegény állapottyát, remélhető, hogy vonós marhája nem lévén, trágyája kihordását meg fogják ígérni". 1841-ben Búcsú községben a katolikus oskolamester, a Vas megyei Taródházán született Szalay János a helyiség jegyzője. A 33 éves tanító „...Mesteri hivatalyát már 9 évtől folytatja, tanult: Hídvégen, Jakon. Jó magaviseletű, sz.olgálattyóiban eljáró, beszél magyarul, középmódon németül"?

9 OLÁH János 1834-ben a Tudományos Gyűjteményben megjelent cikkében a következőket írja: „Nagy befolyása van az oskolák allyasodásában a ' Tanítói hivatalnak más hivatallal való terhesíttetésének is. Többnyire a ' Jegyzői hivatallal van ez öszvekötve. Mily metélje ez. az. oskoláknak!" A jegyzői teendők elvégzése igen sok időt vett el a tanítástól. ,JMind ezeket a' falusi eléíljáróság tudja: de ujjai között nézi el, tsak hogy külön ne kéntelenítessék Jegyzőt és Tanítót fizetni. Sok gyülekezet mikor Tanítót választ, vagy hív, nem arról tudakoződik; milyen tanító az? milyen erkölcsű? hanem arról: milyen Kántor, Orgonista és mint viszi Jegyzői hivatalát."

10 Az állami hatóság parancsára, Barabásszegen és Kustáríszegen is a községi jegyzői teendőt még 1850-ben is a tanítónak kellet ellátnia.

71 Bár általános óhajként fogalmazódott meg a 19. század közepén, hogy a jegyzőséget válasszák külön a tanítótól, de ez még hosszú ideig - elsősorban gazdasági okok miatt -, nem volt kivitelezhető. így RENDEK József, az Esztergomi Mesterképző Intézet tanára az 1847-ben megjelent ,,Tanmódszerében" még külön fejezetben kénytelen foglalkozni azzal, mit tegyen a tanító, ha egyben jegyző is. Ebben csupán megszívlelendő tanácsokat tudott adni tanítványainak, hogyan osszák be idejüket, hogyan egyezzenek meg elöljáróikkal, hogy az iskolai feladatok se szenvedjenek csorbát és hivatalukat is elvégezhessék.

72 Bármily soknak is tűnnek a felsorolt feladatok, ennek ellenére gyakran a tanító további mellékállás után volt kénytelen nézni, hogy jövedelmét kiegészítse. 1566-ban a szombathelyi iskola rektorát bordézsma szedésénél is foglalkoztatták, ami jó mellékjövedelmet jelentett.

73 1585-ben Csepregen a hegyvám szedésekor a tanító vezette a lajstromot, s ezért Nádasdytól 25 vödör mustot, a polgároktól pedig ún. pennabort kapott.

74 Van adatunk olyan mellékállásról is, melyet a tanító nem feltétlenül anyagi okok miatt vállalt. A Monyorókerékről származó 44 éves Irlinger Károly tanítómesterről feljegyezték, „hogy magyarul és németül egyformán tud. Ebben az időben 12. évét szolgálja, előbb a káptalan zenészeként működött. Ezt a szolgálatot most is végzi". Megtehette, mivel segédtanítója volt.

75 Körmenden 1829-ben érdekes mellékjövedelemre tett szert Patkó István tanító: Nemes Farkas Jánossal közösen pecsenyesütőt nyitottak, sertése-