Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 9. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1994)
JUHÁSZ KATALIN-G. SZABÓ ZOLTÁN: Barokkos házoromzatok a Kisalföld népi építészetében
ben fordultak (fordulnak) elő barokk vonásokat mutató oromzatok (például a Hajdúság, Vajdaság, Kalocsai Sárköz, Drávaszög, Budapest környéke, Balaton-felvidék, stb.). Végezetül reméljük, munkánk nem volt haszontalan, hiszen többekkel egyetértve mi is úgy véljük, hogy a nagy történeti stílusok népművészetre gyakorolt hatásának lényegét akkor tudjuk legjobban megragadni, ha a részletkérdések aprólékos és minél több tényt, adatot figyelembe vevő kidolgozása után törekszünk csak az általánosításra. 67 JEGYZETEK 1. A részletkérdések kidolgozásának fontosságára hívja fel a figyelmet témánk szempontjából alapvetőnek tekinthető tanulmányok közül: MOJZER Miklós 1971. 23.; FILEP Antal 1990, 292.; GRÁFIK Imre 1990. 160. 2. A továbbiakban az egyszerűség kedvéért „barokkos" jelzővel illetjük azokat az oromzattípusokat, amelyek felül félkörívben, ritkábban egyenlőszárú háromszögben végződnek, oromszéleik pedig konvex és/vagy konkáv ívelésű szakaszokat tartalmaznak. 3. A kisalföldi paraszti lakóházak alaprajzilag hármas tagolásúak, egy bejárattal rendelkeznek, többségükben földvagy sövényfalúak, s szinte kivétel nélkül nyeregtetővel épültek, amelyet a szelemenes tetőszék különféle változatai jellemeznek. Erről részletesebben szóltak: FILEP Antal 1970. 327-349.; FILEP Antal 1973. 311-359.; FILEP Antal 1990. 249-296.; BARABÁS Jenő-GILYÉN Nándor 1987. 169. 4. FILEP Antal 1976. 255-263.: FILEP Antal 1990. 250-251. 5. BARABÁS Jenő 1991. 4L; FILEP Antal 1990. 249-296. 6. MOJZER Miklós 1971. 50. 7. Erről bővebben: ARTNER Tivadar 1968. 20-36.; ASKERCZ Éva 1973. 149-168.; BALOGH Jolán 1967. 8990.; MOJZER Miklós 1971. 50.; GERŐ László 1972. 89-109.; KALMÁR Miklós 1976. 175-193.; PEVSNER, Nikolaus 1972. 230-286.; SZENTKIRÁLYI Zoltán 1980. 244-286.; H. TAKÁCS Marianna 1970. 22.; K. CSILLÉRY Klára 1991. 65. 8. 163-441 között épült Győrben például a Szent Ignác templom. 1650 körül a bencés rendház. 1714 és 1725 között a karmelita templom és rendház, 1726-ban készült el az Orsolya-templom és zárda. Sopronban a domonkos rend templomának építkezései 1719-től 1750-ig, kolostoráé 1745-től 1750-ig zajlottak. Csornán a premontreiek templomának barokk stílusban történő átalakítása 1777 és 1786 között folyt, a premontrei prépostság pedig az 1790es években épült. 9. így például a győri székesegyházat (Öregtemplom) 163550 között, a soproni Szent György templomot 1690 és 1700 között, a mosonmagyaróvári Szent László téri plébániatemplomot 1777 és 1787 között építették át. Ugyancsak a 18. század folyamán újították fel például a nagyigmándi, ebergőci, hidegségi katolikus templomokat és a nagylózsi temetőkápolnát. Több új templom is épült, például a győri Szent Anna templom 1735-ben. az ugodi 1772-ben, a szanyi 1767-ben, a hédervári 1740-ben és a lébénymiklósi 1775-ben. 10. Felpécen például 1776-ban az evangélikus, Ácson 1802ben a református templomot építették át barokk stílusban. Az új templomok közül például a Vadosfán 1759-ben, Homokbödögén 1779-ben, Nemeskéren 1732-ben elkészült, evangélikus gyülekezetek által emelteket említhetjük. 11. KALMÁR Miklós 1976. 175-193. 12. KALMÁR Miklós 1976. 175-193.: H. TAKÁCS Marianna 1970. 146-164. 13. PÁLOS Ede 1911. 154.; FILEP Antal 1990. 256. 14. Adatközlőink is tudtak példát: Tápszentmiklóson a Fő u. 135-ös ház 1912-ben épült, egy korábbi ágasfás-szelemenes lakóház átépítésével. A „Saller-féle" vendéglő alaprajza „L"-alakúra bővült és az átépítés során felhasználták az előző épület főfalait és födémszerkezetét is (9. kép, 1. sz. táblázat 43. sz.). 15. Ilyen esettel találkoztunk gyűjtőutunk során Lázi községben (5. kép, 1. sz. táblázat 48. sz). 16. 1. sz. táblázatunkból látható, hogy a házak nagy részénél ez az adat hiányzik. 17. 1619-ből Katz (Olasz) Jánosról tesznek említést a források, akinek Győr-Újvárosban működött kemencéje. 1637ben Michael Castellan kőműves özvegye is rendelkezett téglaégetővel. Az 1640-es években a lombardiai Pietro Farath volt a győri kőművesek céhmestere. Vö: GECSÉNYI Lajos 1979. 158. 18. BARABÁS Jenő-GILYÉN Nándor 1987. 71. Ezenkívül hivatkozhatunk saját gyűjtéseinkre is, melyek szerint a tápi és tápszentmiklósi „pógárok" építkezéseikhez a pannonhalmi apátság téglagyárából, kocsikkal hordták a téglát. Ugyanezt bizonyítja még egy példa: Majkon (Komárom megye) a csákvári Eszterházy-uradalom monogrammos tégláját találtuk meg egy malomépület mellett emelt, háromosztatú, barokkos oromzatú lakóház bontásakor (1. NMF. 269 644. sz. fotó). 19. Erről bővebben: SIMÁNYI Frigyes 1968. 229-237. 20. BARABÁS Jenő-GILYÉN Nándor 1987. 71. 21. SIMÁNYI Frigyes 1968. 234.; BALOGH Balázs 1991. 7. Másutt, például a Szigetközben egy-egy pusztító árvíz után szűnt meg a korábbi sövényfalú építkezésmód, s ekkor váltak uralkodóvá a téglaépületek. 22. Erről bővebben: DOMONKOS Ottó 1980. 7-130.; DOMONKOS Ottó 1991. 7-151; DOMONKOS Ottó 1993. 55-64. 23. Az adatok DOMONKOS Ottó előadásán hangzottak el Győrben, a Kisalföld népi építészetével foglalkozó konferencián 1993-ban. 24. BARABÁS Jenő 1963. 102. 25. KÓSA László egy egész könyvet szentelt a paraszti polgárosodás vizsgálatának. Vö: KÓSA László 1990. 26. Egy 1790-ben épült devecseri lakóház orom fül kéj ében Szent Flórián szobra látható. Kiállításunkon is szerepelt a házról készült rajz. Fotóját közli DÁM László 1993. 107. (NMF. 274591)
