Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 9. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1994)

JUHÁSZ KATALIN-G. SZABÓ ZOLTÁN: Barokkos házoromzatok a Kisalföld népi építészetében

3. táblázat. Az oromzatok díszítményei és előfordulásuk gyakorisága Az oromszél oldalának vázlatos rajza Egyszerűsített oromképlet Db % A. kv 4 6,6 A 2kv 22 36,1 A 3kv 2 3,3 \ 4kv 2 3,3 A kx 1 1,6 A 2kx 1 1,6 A kv+kx 10 16,4 A kx+kv 1 1,6 A 2kv+kx 1 1,6 \ kx+kv+kx 1 1,6 \^ 1 7 11,5 \ 1+kv 2 3,3 A kv+1 > 1,6 \ ­kx+1 1,6 kx+kv+1 1,6 A s > 1,6 s+kv 1,6 A • kv+kx+s > 1,6 Egyéb (a fotón rosszul látható) > 1,6 barokkos oromzatokat már a neobarokk hatásának tulaj­donítja. 6 "' Ezzel szemben mi azokkal értünk egyet, akik szerint a barokk és neobarokk hatások, de a többi törté­neti stílus hatásai is egybemosódnak, s ezeket a stílusokat csupán egyes domináns elemek alapján lehet elkülöníteni a népi építészetben. 66 Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy a Kisalföldön belül jól kitapinthatók a regionális különbségek egy ilyen viszonylag ritka előfordulású „artefaktum" esetében is. Az itt található barokkos házoromzatok egymástól jól el­különíthető típuscsoportokat alkotnak, melyeknek számos egyedi változata is megfigyelhető. A különbségek nem­csak térben, hanem időben is kimutathatóak. Vizsgálatunk eredményei akkor válnak igazán értékel­hetővé, ha a Kárpát-medence többi olyan területére is al­kalmazzuk módszerünket, ahol szintén nagyobb tömeg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom