Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 9. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1994)

JUHÁSZ KATALIN-G. SZABÓ ZOLTÁN: Barokkos házoromzatok a Kisalföld népi építészetében

18. kép. A 20. század elején épült, vakolatlan téglaoromzatú lakóház. Oromcsúcsa félköríves záróódású, alatta enyhén ívelt hosszú egyenes szakaszokat is tartalmazó oromszélekkel. Az oromzatot téglából készített „macskajárásos" szegély díszíti. Két padlásablakát mívesen rakott téglakerettel látták el. Fclpéc (Győr megye), Kossuth u. 38. SZABÓ Zoltán felvétele, 1993. 1. táblázat 5 1. sz. a házakról készült fotók és rajzok alkották, amelyek különböző forrásokból származnak. Elsőként kell említenünk a Néprajzi Múzeum Etimológiai Adattárának Fotótárát (NMF), ahonnan a vizsgált terület valamennyi lakóházat (utcaképet, egyéb épületeket) ábrázoló fotói közül kerestük ki a barokkos oromzatú építmények fényképeit (1. táblázat 4-25., 36-41., 52. sz.).

í3 Néhány fotóra különböző publikációkban leltünk. (1. táblázat 1-3.. 26-28. sz.)

54 Nem túl bő, de pontos és jelentős forrásnak tartjuk Pálos Ede kitűnő rajzait (21-24. képek. 1. táblázat 29-35. sz.), amelyekkel remekül lehetett dolgozni.

55 Végül jó néhány házat (pontosan 19-et; 1. táblázat 42-61. sz.) a helyszínen vettünk szemügyre, illetve le is fotóztuk azokat. A fotók közül néhányat itt is bemutatunk (8-20. sz. képek).

56 Természetesen ennél jóval több házat is össze lehetett volna hasonlítani, illetve paramétereiket meghatározni, azonban úgy gondoljuk, az így összegyűlt anyag megfelel a „reprezentatív mintavétel" követelményeinek. A házak fotói különböző időpontokban készültek, néhány közülük igen rossz minőségű, ezért nem lehetett az összes vizsgálati szempontot minden háznál alkalmazni, így a kapott adatokból készített táblázat több helyen hiányos. Véleményünk szerint azonban az időbeli eltérésektől függetlenül is meglévő jellemzők összehasonlítása többé-kevésbé egzakt eredményhez vezethet, de a többi paraméter tanulmányozása sem minden tanulság nélkül való. Részletes táblázatunkban kizárólag az oromzatokat jellemző szempontokat soroltuk fel. A házak egyéb részleteit csupán néhány egyedi esetben vontuk be a vizsgálatba.'

7 A táblázatban a helységnév (megye) után egy hoszszú, számokból és betűkből álló képlet áll. Ezt a kódrendszert kísérletképpen alkalmaztuk az oromszélek vonalvezetésének, illetve az oromzat arányainak - vagyis a fotózás időpontjától függetlennek tekinthető paraméterek jellemzésére. Úgy gondoljuk, hogy e módszer továbbfejlesztett változatának segítségével esetleg megoldható egy nagyobb anyag számítógépes elemzése is. A képletben szereplő számok és betűk jelentése a következő: Az első törtszám (pl.: 1874/1974) az építés évét és a fotózás évét jelenti. (Ezek közlése a fent leírtak miatt lényeges.) Nagyon sok helyen nem szerepel egyik, másik vagy mindkettő, de az is előfordul, hogy csak körülbelül ismert ez az adat. Ilyen esetekben vagy egy kérdőjel, vagy egy megközelítőleges időintervallum áll a megfelelő helyen.