Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 8. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1992)

H. CSUKÁS GYÖRGYI: A nyírádi lakóház a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban

jeleztek mellette. A hátsó házban ekkor a közbülső fiút, Pált írták össze egy munkaképes korú testvérével, valószínűleg Vendellel. Ifjabb Nagy Mihály 1812-ig nem szerepelt az összeírásokban. 1812-ben megszűnt az id. és ifj. Nagy Mihály megkülönböztetés, ezentúl csak Nagy Mihályt említettek a dika-jegyzékek, mégpedig a hátsó házban. Id. Nagy Mihály tehát meghalt vagy felhagyott a gazdálkodással. Az 1. házban ekkor Nagy Pált írták össze fiútestvérével. 1814-ben olyan változás történt, amit nem tudunk pontosan értelmezni. A hátsó házban lakó testvért, Mihályt, új házban írták össze, mégpedig a közös telek folytatásában lévő, - a Rác utcából nyíló telken épült házban. 1814-től kezdve már munkaképes korú fiával szerepelt a dika-jegyzékekben. A közös udvar első két épületében viszont egy rubrikában írták össze Nagy Pált fiútestvérével együtt egészen 1830-ig. Talán a föld műveléséhez szükséges iga- és munkaerő biztosítása (egyiküknek sincs ui. munkaképes fia még ekkor), a kisebb adóteher, vagy egyéb, számunkra ismeretlen ok folytán a két testvér közösen gazdálkodott, közös kenyéren élt, a dika-jegyzékek legalábbis erről tanúskodnak.

39 Hogy ez a lakóházak használatában milyen konzekvenciákkal járt, nem tudhatjuk. A két együttélő testvér negyed teleknek megfelelő földön gazdálkodott, ugyanennyi jutott a külön költözött Mihálynak is. 1817-től kezdve már 12 hold szántót és 6 kaszás rétet írtak össze az együttélő két testvér birtokában, s nőtt az állatállományuk is. Akadt olyan esztendő, hogy ők fizették a faluban a legmagasabb adót. 1830-tól különvált a két testvér, Pál lakott az 1. házban. Neki már nagykorú fia volt ekkor, valószínűleg ez játszott közre a két testvér elkülönülésében. A hátsó házban lakó Vendelt egyházfiként vették lajstromba, neki, 1830-34 között szolgáját is feljegyezték. 1835-től Nagy Vendel dékánnál is összeírtak egy munkaképes fiút. A Rác utcáról nyíló házban 1836-ban már Nagy Mihály fiát. Nagy Mihály Györgyöt találjuk. Mindhárom család telki állománya negyed teleknek megfelelő. A 30-as évek végén Nagy Pál állatállománya megnövekedett, 1839-ben 2 jármos ökröt, egy fejős tehenet, két hámos lovat és két sertést írtak össze nála. 1841-ben a közös udvar 1. házában Nagy Pál József vette át idős apjától a gazdaság irányítását. A következő évben azonban már unokatestvérét, Nagy Mihály Józsefet találjuk itt, Nagy Pál József nevével pedig többé nem találkozunk a dika-jegyzékekben. A halotti anyakönyvben sem találtuk nevét, így nem tudjuk magyarázatát adni, hogy az idős Nagy Pál házát és telkét miért unokaöccse, a sokgyermekes Mihály bátyjának egyik fia örökölte. Az 1845-ös évvel megszűnnek a dika-jegyzékek, ettől kezdve az anyakönyvek adataira vagyunk utalva, illetve ez az a korszak, ahová még a leszármazottak emlékezete elér. Az anyakönyvi adatok nehezen értékelhetők, ui. a 19. század közepére a Nagy családnak már annyi ága élt a faluban - nem beszélve a később beköltözött, ugyancsak Nagy nevű konvenciósokról -, hogy a gyakorta alkalmazott megkülönböztető nevek ellenére is nehéz az egy családhoz tartozókat elkülöníteni. Az anyakönyvekben mindössze egyetlen évnél (1852) jegyezték fel az anyakönyvezettek lakhelyét is.

40 Ezek alapján a következőket tudjuk csak biztosan: A közös udvar első házában 1854-ben halt meg az idős Nagy Pál, akinek felesége, Kocsis Anna, már korábban elhunyt. Nagy Pál tehát 1776-1854 közt élt. A hátsó házban 1844-ben halt meg öccse, Nagy Vendel 60 éves korában. Felesége, Szőke Katalin 1847-ben követte. Ebben az időszakban a hátsó házban élt Nagy József (sz. 1816) feleségével, Bencze Katalinnal. Róla nem tudjuk, hogy Nagy Vendel fia-e, vagy esetleg az a Nagy Pál József, akit csupán egyetlen évben, 1841-ben írtak össze édesapja, Pál házában. Nagy Józsefnek és Bencze Katalinnak 1847-1853 közt több gyermeke született, őt jelzi 1858-ban a birtokkönyv a ház tulajdonosaként. A közös udvar 17/a számmal jelzett első házában lakott a század közepéig Nagy Pál (1776-1854), unokaöcscse, Nagy Mihály József és annak családja. Nagy Mihály József 1803-ban született, felesége Nemes Zsófia volt. 1825-ben született Imre, 1832-ben Pál, 1839-ben Borbála, 1843-ban József, 1846-ban Zsófia nevű gyermekük. Nagy Mihály József 1852-ben hunyt el, 49 éves korában. Legidősebb fia, Imre 1849-ben kötött házasságot Kövesi Katalinnal. 1849-ben született Mária, 1852-ben Rózsa, 1853-ban Gergely, 1856-ban Róza nevű gyermekük. Volt időszak tehát, hogy a házban négy generációt tömörítő nagycsalád élt együtt. A kataszteri felméréskor, 1858-ban Nagy Imre volt a 17/a számú ház tulajdonosa. A Rác utcai telken a század közepére (1843) ugyancsak közös udvar alakult ki, a kataszteri térkép már két lakóházat jelöl rajta egymás mögött (3-4. kép). A múzeum által megvásárolt 17/a sz. lakóházat Nagy Mihály József gyermekei közül Pál örökölte, ő az, akire már a ház mai lakói is visszaemlékeztek, ti. a századfordulón halt meg. A család további sorsa már adatközlőink emlékezete nyomán követhető tovább. Nagy Pál 1859-ben kötött házasságot Nagy Annával, de hamar megözvegyült. 1863-ban házasodott össze a sáskai születésű Lémann Erzsébettel. Ezt követően a család Ódörögdre költözött, ott gazdálkodott tovább, nyirádi házukat pedig bérbe adták egy zsidó bérlőnek, Bleier Miksának. Bleierék Nagykanizsáról jöttek, szatócsboltot nyitottak a házban, lakásul a hátsó szobát használták. Adatközlőink nem tudták okát adni annak, miért költözött a Nagy család egy emberöltőre Ódörögdre. Ódörögdi kapcsolataikat onnan származtatták, hogy a közeli halápi hegyen volt Nagy Mihály Józsefnek szőlője, pincéje, ahol sok időt töltöttek. Nagy Józsefnek és Lémann Erzsébetnek három gyermeke született: Károly, József és Judit. Közülük József örökölte a nyirádi házat, ő 1868-ban született és 1892ben kötött házasságot Bazsin, az odavaló származású Humpok Terézzel. Kilenc gyermekük közül nyolc ért meg magas kort. József (sz. 1892), Teréz (sz. 1895), Gyula (sz. 1897) és Pál (sz. 1900) még Ódörögdön születtek. A nagyapa, Nagy Pál 1900-ban bekövetkezett halála után a család visszaköltözött nyirádi házába. Károly (sz. 1902), Mária (sz. 1905), Lajos (sz. 1908), Jenő (sz. 1910) és a korán elhalt Gábor (sz. 1912) már itt születtek (5. kép). Nagy Józsefnek 8 hold földje volt, de inkább marhatartásból, állatok eladásából származott jövedelme. Egyidejűleg 8-10 marhájuk volt, előfordult, hogy közeli rokonok istállójában is voltak bekötve állataik. A tsz megalakulásakor 4 tehenet, két ökröt, két növendék tinót adtak be a "közösbe", ők voltak az utolsók, akik még az 1970-es években is tehenet tartottak a faluban. Bár a Rác utcából nyíló telken komfortos, új lakóházuk épült, az idős Nagy testvérek megmaradtak az ősi családi fészekben.