Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 8. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1992)

H. CSUKÁS GYÖRGYI: A nyírádi lakóház a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban

Nagy György O (sz. 1690/99) István (sz. 1727) Mihály Q (sz. 1733) Márton (sz. 1736) (Kis) Mihály (sz. 1763/5) János Pál Vendel Erzsébet Katalin (1776-1854)Q (4784,-1844) József József György^ József GáborIstván| (1803-1852) Imre Pál^^ Borbála József Zsófia (sz. 1825) (1832-1900) (sz. 1839) (sz. 1843) (sz. 1846) 1 Károly József [) (1868-1950) Judit József Terézia Gyula Pál Károly Mária Lajos Jenő Gábor (sz.1892) (sz.1895) (szJ.897) (sz.1900) (sz.1902) (sz.1905) (SZL1908) (SZ4910) (SZJ912) oo ooo oooo (^) 1. ház 2. ház Rác utcai ház 5. kép. A Nagy család családfája és az áttelepítendő ház öröklésének sora Az a mindennapinak egyáltalán nem nevezhető körülmény, hogy a ház két és fél évszázadig szolgálta ugyanazt a családot, s egészen 1946-ig megmaradt füstöskonyhás állapotában, a család speciális helyzetével magyarázható. A felsorolt adatokból kiderül, hogy a Nagy család már a 18. század közepén kitűnt a faluban nagy háznépével, s a többgenerációs együttélés, felnőtt testvérek közös fedél alatt maradása a dovábbiakban is szinte tradícióvá vált. A rokoni kapcsolatok tudata századunkban is erősebben élt a családban, mint általában Nyirádon. Míg másutt alig tudtak már a közös udvarban lakók egykori családi kapcsolataikról, addig itt a legutóbbi időkig számon tartották, de pontosan tudtak arról is, hogy a faluban hol voltak még házak, amelyekben ugyancsak a „Nagy-nemzetség" lakott. A régi életmód konzerválódását különösen a család utolsó két generációjának sorsa magyarázza. Nagy József nem volt jó gazda. Gazdaságát elhanyagolta, naphosszat pipázgatott az udvaron, az italt sem vetette meg, a népes család eltartásának minden gondja feleségére nehezedett. Jellemző, hogy a 8 testvér közül csak egy. Teréz alapított családot. A többi testvér együtt maradt