Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 8. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1992)

H. CSUKÁS GYÖRGYI: A nyírádi lakóház a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban

JEGYZETEK 1. MNÉA E-214. 2. H. CSUKÁS Györgyi 1984. 32-50.; H. CSUKÁS Györgyi 1987. 54-63. 3. Ezeknek az épületeknek a bontási dokumentációja, újraépítési javaslata, kiviteli terve és előzetes berendezési terve is elkészült. MNÉA E-16., E-36., E-51. 4. A feliratot a házat 1979-ben felmérő Herbert József rögzítette. Egyes szavakról szénnyomatot is készített, ebből azonban nem állítható össze a teljes felirat, kivehető viszont a "DIE ZI SBRIS" dátum, amit ő nem jegyzett fel. Magunk a feliratnak már csak egy részét tudtuk kibetűzni, mivel a gerendát türkizkék olajfestékkel vastagon bemázolták, s restaurálására még nem került sor. 5. HERBERT József felmérése (1979) MNÉA A-1256., BURGESCH Katalin felmérése a Dózsa Gy. u. 65. sz. házról, telekről és ikerpajtáról (1980) MNÉA A-1536. 6. KOVACSICS József-ILA Bálint 1988. 308. 7. KOVACSICS József-ILA Bálint 1988. 308-309. 8. KOVACSICS József-ILA Bálint 1988. 309-310.; ÖRDÖG Ferenc 1991. 442^166. 9. KOVACSICS József-ILA Bálint 1988. 308. 10. Visitatio Canonica Districtus Tapolcaiensis 1745/46. Status itaque Animarum in Nyirád. Conscriptio Animarum Districtus Keszthelyiensis 1757. Conscriptio Animarum Parochiae Nyiradiensis. . . Anno 1757. Conscriptio Animarum Districtum Tapolca (iensis) 1771. Conscriptio in Parochia Nyiradiensi existentium peracta A 1771 per me Georgium Dervarics Loci Parochum. Notandum, quidhic nullus alienus a Romano Catholica Fide reperiatur. A Veszprémi Püspökség Levéltárában található összeírásokat a tanulmány elkészülte után közölte ÖRDÖG Ferenc 1991. 436-446. 11. Ugyanezen összeírás alkalmával a budai főesperesség területén az egy házban lakók átlagos száma 5,37, a kaposvári főesperesség területén 6,69, asegesdi főesperességben 6,15 volt. DÁVID Zoltán 1973. 104-116. Budapest A családtípus meghatározásánál a statisztikai, demográfiai irodalomban általános elnevezéseket használom, minthogy a néprajzi irodalomban elterjedt kiscsalád-nagycsalád fogalom nem alkalmas az osztályozásra, és mást-mást értenek alatta az egyes kutatók. Erről lásd FARAGÓ Tamás 1983. 226-227. Egyszerű, vagy nukleáris család: egy családmagból álló család (házaspár, vagy házaspár gyermekével /gyermekeivel, vagy özvegy gyermekével/ gyermekeivel). Kiterjesztett család: olyan, egy családmagból álló család, amely egy vagy több, egymással családmagot nem alkotó rokonnal (özvegy szülővel, testvérrel stb.) kiegészül. Összetett, több családmagból álló család: - ez felel meg leginkább a nagycsaládnak. Ez is többféle lehet aszerint, hogy egy, esetleg több házas gyermek él-e szüleivel együtt (törzscsalád, illetve zadruga típusú család), vagy házas fivérek élnek közös háztartásban (fivérség). Erről lásd ANDORKA Rudolf 1975. 344-347.; ANDORRA Rudolf 1977. 216^219. Tanulmányomban azért használom a lélekösszeírások statisztikai elemzésénél ezeket a néprajzi irodalomban kevéssé használt megjelöléseket, mert a későbbiekben településtörténeti, építészeti kutatásaimat szeretném a családés háztartásszerkezet vizsgálatával összekapcsolni, s eredményeimet a hasonló kutatások eredményeivel összevetni. 12. A háznélküli zsellérek arányára, összetételére nézve összehasonlításul kínálkoznak az endrédi plébánia 1763-as hasonló összeírásai: a házak 31%-ában éltek hazátlan zsellérek, fele teljes család, fele magányos, vagy gyermekeivel élő özvegy. 15%-uk a névazonosság alapján rokon családnál talált hajlékot. BALÁZS Magdolna-KATUS László 1983. 2. 13. Endréden az egy házban élők száma 1763-ban a nyirádi átlaggal majdnem azonos volt, 6,29 fő. Az összetett családok arányát tekintve lényeges különbség volt a törzsökös, református kisnemesi és jobbágy lakosság, valamint a frissen betelepült, töredéktelkes és zsellér kategóriába tartozó katolikusok között. Katolikusoknál a családok 12%-a, kálvinistáknál 23%-a volt összetett. Noha a családok számát tekintve kálvinistáknál is a nukleáris családtípus volt uralkodó, a népesség megoszlását tekintve már jóval jelentékenyebb az összetett családok (rendszerint többgenerációs családok) szerepe: ilyenekben élt ugyanis az összlakosság fele, 1786-ban pedig már 54%-a. Nyirádon a teljes népességnek mindössze 11,62%-a élt összetett családokban 1757-ben, s 1771-ben is csak 18,07%-ra emelkedett a számuk. BALÁZS Magdolna-KATUS László 1983. 164. 14. A nyirádi családstruktúra-vizsgálatnál az egyes felekezetek közti különbségekkel (amelyek többnyire társadalmi-vagyoni különbségeket is rejtettek) nem kellett számolni, minthogy a falu tiszta katolikus volt. Jelentősége van viszont a vagyoni-társadalmi helyzetnek. Ennek az egyes családokra lebontott, pontos feltárására azonban eddig használt forrásaink nem alkalmasak. Ezt a munkát a jövőben szeretnénk elvégezni további forrásanyagfelhasználásával. Csak ezután lesz lehetőség, hogy anyagunkat az ilyen szempontból vizsgált falvak eredményeivel szembesítsük. 15. Különösen szembetűnő az adatok valótlansága, ha azokat a velük azonos évből származó, egyéb összeírásokkal összevetjük, amit az 1802-es és 1828-as összeírásnál kíséreltünk meg. Az 1770-es évekből származó dika-jegyzékek adatai szembesíthetők a korban közelálló, 1771-es léleköszszeírás adataival. Olyan népes, összetett családoknál, ahol a lélekösszeírás 2-3 felnőtt, családos férfit sorol fel közös háztartásban, a dika-jegyzék egyetlen, 16 évesnél idősebb fiúgyermeket vagy testvért sem jelez. Az 1778-as dikaösszeírásban például Nyirádon mindössze 4 munkaképes korú fiút és 6 szolgát vallottak be. A dikális összeírások lefolytatására, adatainak torzítására lásd SOÓS Imre 1973. különösen a 40-42. lapon idézett pé*dáit. 16. Conscriptiones dicales. Községenkénti adóösszeírások. ZmL IV-9B. Nyirád 1775-1803. 331. doboz, 1804-1845/46. 332. doboz. 17. Dorf Nyirád sammt Puszta Deáki in Ungarn. OL. Kataszteri térképek. S 78. 318. téka; Original Parzellen-Protokoll der Gemeinde Nyirád sammt Puszta Deáki 1858. Geometer 4. Kl. Norbert Bittner. Verfasst: Ferdinand Ratzka Adjunct. 1-er Kl. Ol S 79. Kataszteri iratok. 1136. es. 1633. 18. A teljesség igénye nélkül sorolunk fel közös udvarokkal, azok kialakulásával foglalkozó tanulmányokat. Dunántúlról: WALLNER Ernő 1926. 22.; KISS László 1940. 2425.; VAJKAI Aurél 1940. 334.; VAJKAI Aurél 1957. 9798.; VAJKAI Aurél 1959. 172-173., 219.; MENDÖL Tibor 1963. 245-246.; LUKÁCS László 1974. 374-381.; LUKÁCS László 1988. 81-103. ; PRICKLER-WASSITZKY, Clara 1976. 22-23., 26.; H. CSUKÁS Györgyi 1984. 32.; H. CSUKÁS Györgyi 1986. 648.; BALÁZS György 1987. 76., 80-82.; VÁRAYNÉ BÍRÓ Ibolya 1986. 5-8. Észak-Magyarországról, palóc vidékről: MALONYAY Dezső 1922. 244-245.; ÉBNER Sándor 1925. 76.,85.;FO-