Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 8. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1992)

H. CSUKÁS GYÖRGYI: A nyírádi lakóház a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban

DOR Ferenc 1930.; BAKÓ Ferenc 1965.; BAKÓ Ferenc 1978a 21-22.; BAKÓ Ferenc 1978b.; BAKÓ Ferenc 1978-79.; NAGY Benjamin I960.; NÓVÁK László 1977. 249., 253., 255., 280-283.; GUNDA Béla 1979.; SZABÓ László 1989. 334-336. Erdélyből: ÜRÖGDI NAGY Ferenc 1973. 1Ö9-110.; KÓS Károly 1989a. 68.; KÓS Károly 1989b. 192-193. 19. GUNDA Béla 1979. 247-267. 20. Például: MAKSAY Ferenc 1973. 22-24.; HUDI József 1988. 32., 40-41.; LUKÁCS László 1988. 99-100. 21. A településszerkezetnek mindezen tényezők figyelembevételével történő mintaszerű vizsgálatát nyújtják BAKÓ Ferenc idézett tanulmányai. 22. A néprajzi irodalomban is járatos szerzők nemcsak a néprajzkutatás számára hasznosítható, különböző összehasonlításokra alkalmas számadatokat, grafikonokat közölnek a családok, háztartások szerkezetére vonatkozóan, hanem szemléletileg is orientálják a néprajzi kutatásokat. Az általuk használt források és feldolgozásmódok a település, népi építkezés, lakáshasználat, öröklési szokások kutatásánál is igen gyümölcsözőek lehetnek. DÁVID Zoltán 1973.; ANDORRA Rudolt 1975. 340-367.; ANDORRA Rudolf 1977. 215-236.; DÁNYI Dezső 1977. 5-104.; ANDORRA Rudolf-BALÁZS-KOVÁCS Sándor 1984. 257-280.; FARAGÓ Tamás 1977. 105-214.; FARAGÓ Tamás 1983. 216-254.; FARAGÓ Tamás 1984. 239-280.; FARAGÓ Tamás 1987. 427^149.; BALÁZS MagdolnaKATUS László 1983. 159-175. 23. BAKÓ Ferenc 1965b. 240-242.; ANDORRA Rudolf 1975. 359-361.; FARAGÓ Tamás 1977. 133-141. 24. BALÁZS Magdolna-RATUS László 1983.165.; SZABÓ László 1989. 312-313. 25. BARÓ Ferenc 1965b. 241-242.; BARÓ Ferenc 19781979. 231.; ANDORRA Rudolf 1975. 358-359.; RNÉZY Judit 1982. 412—414.; FARAGÓ Tamás 1983. 223-224., 235. 26. DÁNYI Dezső 1977. 14.: BARÓ Ferenc 1978a. 22-23. 27. BARÓ Ferenc 1965b. 28. DÁNYI Dezső 1977. 5-6.; ANDORRA Rudolf 1975. 354-356. 29. LURÁCS László 1988. 83-98. 30. A birtok és állatállomány megosztottként való feltüntetése nem magyarázható azzal, hogy a kedvezőbb adózás érdekében hamisan vallottak volna. Inkább az együttmaradás egyik indokaként szokták felhozni az adó- és robotterhek csökkenését. 31. Ezt tapasztaltuk a múzeumba került Nagy-féle ház utolsó generációjának sorsában, de az ugyancsak Nyirádról származó vízimalmunk utolsó tulajdonosai is - egy kivétellel legény-, illetve leánysorban maradtak öregségükig. 32. Ez a megoldás pedig vidékünkön egyes-udvarok esetén igen gyakori. 33. A kiválasztott objektumokhoz kapcsolódó levéltári, családtörténeti kutatásokra lásd FLÓRIÁN Mária 1983. 2129.; ZENTAI Tünde-SABJÁN Tibor 1984. 175. 34. Portalis Regnicolaris Conscriptio Comitatus Zaladienses de A 1720. Possesio Nyirád Episcopatus Veszprimienses. ZmL. 35. A lélekösszeírások pontatlanságaira (elsősorban a kor megjelölésénél) lásd FARAGÓ Tamás 1989. 443. 36. A korábban már idézett lélekösszeírásokra és dikális összeírásokra a későbbiekben nem hivatkozom. 37. A halotti anyakönyv bejegyzéséből visszakövetkeztetett adat, ami ugyancsak jelzi a bevallás valótlanságát, Ris Nagy Mihálynak ui. 16 éves kora óta szerepelnie kellett volna a dika-jegyzékekben id. Nagy Mihály gazdaságában. 38. Conscriptiones Episcopatus Wesprimiensis Domin. Sümeg 1802. OL E 237. 91. k. 292. kk. 39. Az 1828-as regnicolaris összeírás ugyanakkor már külön sorolta fel a két testvér, így különválásuk talán már korábban megtörtént. 40. Anyakönyvek a nyirádi plébánián. 41. BURGESCH Ratalin felmérése (1980) MNÉA A-1537. 42. CSALOG Zsolt gyűjtése MNÉA E-16. 43. A jelenlegi tulajdonos, Tulok Gyula és a korábban ott lakó Szabó Ferenc közlése. 44. Ehhez hasonló formájú kályha volt látható a Milleneumi Falu szentgáli házában és egy vörösberényi házban. Előbbi kályháról azonban hiányoztak a domborműves csempék, utóbbi pedig nem falazott padkán állt. JANRÓ János 1989. 131.; JANRÓ János NM F 564.; PADÁNYI GULYÁS Jenő-TÓTH Rálmán-NÁSZAY Miklós 1936. 112. 45. Lásd a 4. sz. jegyzetet, továbbá MNÉA N-34 299., és H. CSURÁS Györgyi felvétele: MNÉA F. 34 302. 46. Lásd a 38. sz. jegyzetet, továbbá PÁRAY Zsolt 1978. 217247. 47. ZmL. IV. 1/b. 1779. szept. 20. No 39/71. 48. OL E 156. Urbaria et coneriptiones 54. Jasc. 26. N. 49. A fa építkezésre való használatának korlátozására vonatkozó rendeleteket ZENTAI Tünde 1989. 5-12. foglalta össze. 50. VAJRAI Aurél 1957. 102. 29-30. ábra. 51. Tornácának középső részét ugyan beépítették, megmaradt első pillére azonban harántboltövvel kapcsolódik a homlokfalhoz, így feltételezhető, hogy eredetileg az egész tornác ilyen volt. LUKÁCS László 1985. 701. I. 7. ábra. 52. SCHAFARZIR Ferenc 1904. 357. 53. MNÉA E-214. 54. H. CSURÁS Györgyi gyűjtése és néprajzi újraépítési javaslata. MNÉA E-214. 55. Lásd. a 41. sz. jegyzetet. 56. Lásd még H. CSURÁS Györgyi 1991. 163. 57. Lásd a 41. sz. jegyzetet. 58. CS. DOBROVITS Dorottya 1983. 56-57. 59. H. CSURÁS Györgyi gyűjtése. 60. Lásd az 50. sz. jegyzetet. 61. Lásd a 44. sz. jegyzetet. 62. A házra, berendezésére és a családra vonatkozó adatokért ezúton mondok köszönetet Nagy Pál, Csiszár Irén, Tulok Gyula, Tulok Gyuláné, Szabó Ferenc nyirádi és Deli Györgyné sümegi lakosoknak, az anyakönyvek kutatásának lehetővé tételéért Dr. Burucs László plébánosnak.