Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 8. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1992)

H. CSUKÁS GYÖRGYI: A nyírádi lakóház a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban

21. kép. A füstöskonyha rekonstrukciós rajza elbeszélése szerint a Tölli Kálmánék háza végében bányászott fehér földből, homokból és oltott mészből készült, egyesek szerint szokás volt fahamut is keverni bele. A ház századunk eleje óta, mióta a Nagy testvérek benne laktak, nem lett újra vakolva, ez a vakolat tehát legkésőbb a századfordulón készült. Alatta semmilyen más vakolatot, tapasztást nem találtunk, a pilléreken 22. kép. A szobai kályha alapozása és nyomai a konyhai válaszfalon. MNÉA N-52 591. sem. A pillérek vakolatdíszeit, a bemélyített téglalap alakú, lekerített sarkú vakolattükröket is ebből képezték ki (24. kép). Az a tény, hogy a kamraajtó körül is vakolatdíszítés volt, arra enged következtetni, hogy azt akkor készítették, amikor az szobaként funkcionált. A ház macskalépcsős, vakolatdíszes utcai homlokzata viszont bizonyosan 1910-ben készült. A zsidó bérlők 23. kép. A szoba és a kamra ajtaját kísérő vakolatdísz