Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 8. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1992)

H. CSUKÁS GYÖRGYI: A nyírádi lakóház a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban

2. kép. Nyirád az I. katonai felmérésen (1784). Colonne: VII. Sectio 18. következetesen, hogy a háziakkal együtt összeírt, idegen nevű egyének, családok, szolgaként vagy lakóként tartózkodtak-e ott. 36 háznál írtak össze ilyeneket (a házak 34,95%-ánál). Közülük 3 magányos férfinél jelezték csak, hogy szolgák. A családok, csonka családok viszont ház nélküli zsellérek lehettek. 1771-ben tehát a házak 20,38%-ában már kiterjesztett család, vagy több családmagból álló összetett család élt, ugyanezeknél az olykor 8-13 főt tömörítő nagycsaládoknál viszont csak kivételesen fordult elő szolga vagy lakó. 1771-ben az összlakosságnak 18,07%-a élt többcsaládmagos összetett családban. A több családmagból álló összetett családoknál a kor jelölésének hiánya miatt nehéz eldönteni, hogy az együttélő rokon családok több generációs együttélést, vagy fivérséget jelentenek-e. Növekedett a kettőnél több családmagot tartalmazó