Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 8. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1992)

BALASSA M. IVÁN: A mándi református templom története

egy leányegyháza éspedig a borzovai, mely fél óra járásra van: a falu (t.i. Mánd) lakosai mind kálvinisták. Az anyaegyházban sohasem volt kőtemplom, csak fából való, amit a lakosok maguk építettek. A helység prédikátora a parókia épületében lakik állandóan".

41 A korábban általam használt téves fordításból ezzel szemben az csengett ki, hogy a templom az összeírás idején olyan rossz állapotban volt, hogy az igehirdetést át kellett helyezni a parókiális épületbe.

42 Valójában azonban a szövegben erről szó sincs, hanem funkcionáló fatemplomot említenek, s mivel az összeírás nyilvánvalóan az 1731. március 25-én meghirdetett úgynevezett Carolina Resolutio eredményeként született és eredetileg az Egri Érsekség Kassai Egyházkerülete levéltárában őrizték, egyértelmű, hogy a valós helyzetet rögzítették, hiszen a Carolina Resolutio miatt az érdek éppen az lett volna, hogy a kálvinistáknak nincsen templomuk! Az már csak érdekesség, hogy mindenki figyelmét elkerülte: a II. József-kori katonai felmérés többször közölt, Mándot, vagy azt is ábrázoló lapján a bontáskori állapottal egyező helyzetben egy templom van, és ez a térképlap 1784-ben, tehát a koporsón megörökített építéskezdetnél három évvel korábban készült.

43 Mindezek nagymértékben valószínűsítik, hogy a templom fala, vázszerkezete 1787 előtt épült, és ezt erősítik meg a berendezésről elmondottak is. A 16. század végi építés számos dolgot megmagyaráz és feleslegessé tesz nemegy, korábban általam is vallott, időrendbe azonban nehezen beilleszthető feltételezést. A továbbiakban arra teszek kísérletet, hogy immáron ezen isme13. kép. A diadalív keleti oldalán talált felirat fényképe, KOVÁCS István László felvétele retek birtokában rekonstruáljam a templom egyes építési korszakait. I. építési korszak A templom 1582-ben vagy 1587-ben épült. Falának vázszerkezete és alaprajza azonos a ma is meglévővel. Az, hogy az alaprajz nem bővült, GILYÉN Nándor 12. kép. A diadalív keleti oldalán talált felirat rajza, KOVÁCS István László rajza