Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 8. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1992)

ZENTAI TÜNDE: A drávaszögi és Eszék környéki magyar parasztházak a 18-19. században

vóniában koszorúnak. A szlavóniai talpasház elüt magas tetőszerkezetével és gerendavázas oromfalával, amely német hatásra vall. - A Drávaszögben a szabadkémény a 18. században már jelentős, Szlavóniában ezzel szemben a 19. század derekán még valószínűleg létezett a padlásolatlan középtűzhelyes konyha. - Szlavóniában páratlanul nagyméretű szobát és a házhoz épített hálókamrasort találunk. Sajátos a szlavóniai ház faárkádos tornáca is. Ha e lakóházak helyét próbáljuk meghatározni a magyar házkultúra egészében, a drávaszögi házról elmondhatjuk, hogy alaprajzi rendszerével, központi bejáratával, alföldi kemencéivel szorosan kötődik a nagyalföldi házvidékhez. A szlavóniai ház hagyományosabb formákat őriz, és az itteni házkultúrát a magyar alföldi és a délszláv elemek erős keveredése jellemzi, amelyben a múlt század közepétől egyre inkább az alföldi vonások váltak meghatározóvá. IRODALOM (A legfontosabb idézett munkák) BAKSAY Sándor 1896 A Mecsek környéke, Tolna megye, Somogy megye, Baranya megye, In: Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képekben. XIII. IV. 263-360. Budapest BALASSA M. Iván 1985 A parasztház évszázadai. A magyar lakóház középkori fejlődésének vázlata. Békéscsaba BARABÁS Jenő 1967 Mutatvány a Magyar Néprajzi Atlasz anyagából. Néprajzi Értesítő XLIX. 5-72. BARABÁS Jenő-GILYÉN Nándor 1987 Magyar népi építészet. Budapest BARANYA NÉPRAJZI ATLASZA Gyűjtőfüzetek a pécsi Janus Pannonius Múzeum Néprajzi Adattárában. BÁRCZI Géza (szerk.) 1971 A Magyar Nyelvjárások Atlasza II. Budapest BÁTKY Zsigmond 1921 Parasztházak építőanyag szerint való elterjedése hazánkban. Föld és Ember I. 35-39. 3-5 tábla. BAYER (Márton) 1822 Egy tekéntet Baranyára. Tudományos Gyűjtemény XII. 3-36. BENCZE Sándor 1984 A múlt nyomában. Korrajz az 1697. és az 1702. évi népszámlálás adataiból. A Horvátországi Magyarok Szövetsége Évkönyve 6. 245-283. 1985 Kórógy népi építészete. Horvátországi Magyarok Szövetsége Évkönyve 7. 274-280. 1985a Népi táplálkozás Szlavóniában. Horvátországi Magyarok Szövetsége Évkönyve 7. 281-291. DEROKO, Aleksandar 1968 Narodno neimarstvo I. Stara seoska kuca. Beograd DESCRIPTIO Physico Politico Topographica comitatus Baranyensis 1785-1786 OSZK Fol. Lat. 289. (Széchényi Ferenc kérdőpontjaira adott válaszok) I-IV. köt. ÉPÜLETSTATISZTIKA 1893 A magyar korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. III. rész. Épületstatisztika. Magyar Statisztikai Közlemények, Új évfolyam III. kötet. Budapest EXTRACTUS 1780-83 Azon Épület Fának, melly ab A 780 nsg ad Anno 783. az M. Uraság részérül az Jobbágyoknak Szükségére gratis adatott. . . BmL. Úriszéki iratok. Siklós 1780-1783 FREUDENREICH, Aleksandar 1972 Kako narod gradi na podrocju Hrvatske. Zagreb GARAY Ákos 1911 Szlavóniai régi magyar faluk. Néprajzi Értesítő XII. 221-248. GÖNYEY Sándor 1942 A Drávaszög néprajzi elkülönülése. Majorossy Imre Múzeum Évkönyve 38-64. GÜNTZEL, Jochen Georg 1986 Lehmbau in Ungarn. Detmold GYÖRFFY György 1966 Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza I. Budapest HAAS Mihály 1845 Baranya. Pécs HÖLBLING Miksa 1845 Baranya vármegyének orvosi helyirata. Pécs KÉRY Zita 1984 Adalékok a Drávaszög népi építészetéhez. A Horvátországi Magyarok Szövetsége Évkönyve 6. 297-316. MAGYAR NÉPI ÉPÍTÉSZETI ARCHÍVUM Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szentendre MAGYAR NÉPRAJZI ATLASZ 1958-1969 Kézirat. MTA Néprajzi Kutatócsoport adattára MILLER, Toni 1947 Die Siedlungen des 18. Jahrhunderts im mittleren Donautal - Siedlungsgeschichtliche Grundlagen. Weimar NÉPRAJZI MÚZEUM Ethnológiai Adattárának fotógyűjteménye. Budapest