Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 8. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1992)

HOFFMANN TAMÁS: A faház (domus lignea) a középkori Európában

26. kép. Fachwerk-ház, 1550 körül épült, Nienburg/Németország. A gerendaszerkezet jól érzékelteti, hogy a bejárat egy folyosóba nyílik, ettől balra (az utcára nyíló ablakkal) van a szoba, mögötte a konyha, ahonnan fűtik a szobát; a konyha mögött valószínűleg műhely vagy kamra lehetett, az emeletet pedig áruraktárnak használták. Terlau és Kaspar nyomán (Meckseper szerk.: Stadt im Wandel. Stuttgart. 1985. III: 505.) olyan hátrányos helyzetű falvakban, ahol kevés volt az élelem, sok a fa, s a lakosság a nem hivatásszerű ácsok ismereteit kamatoztatta - építőiparosként. A Kárpátmedence peremén is sok ilyen falu volt még a múlt század végén, itt a lakosság faszerszámokat és egyszerűbb épületeket készített, majd értékesített távoli - fában szegény - tájakon. Ezeket az árukat rendszerint élelmiszerekért cserélték, nemcsak az előállítás, hanem az értékesítés módja sem veszítette el a prehistoriából örökölt vonásait. A vaskori szerkezetek és pénzforgalom úgy látszik - ellentmondanak egymásnak! Meglehet, ugyanezen okok játszottak szerepet a fagerendákból felépített, majd szétszedett és ismét felépített lakóházak költöztetésének a középkor korai századaiban még Nyugat- és Közép-Európa-szerte szokványosnak tűnő procedúrájában.

18 A költöző ház A középkor szokványos panaszát fogalmazták meg akkor, amikor a magyar Scetheh falut feldúló hatalmaskodókat beperelték a 13. században, minthogy azok 40 faházat vittek el lakóikkal együtt és így a falu birtokosának 150 márka kárt okoztak. A szétszedhető faházak (amelyeket a hatalmaskodó birtokán újra összeállítottak): gerendaácsolatók, a munkaerő áttelepítése a korai feudalizmus jogérzéke szerint lehetséges eljárás. A probléma tehát nemcsak technikai (hogy tudniillik a ház szétszedhető és összerakható), hanem az, hogy ingóság, amely hozzátartozik ugyan lakójához, ám a kettő együtt mobilizálható. Abban az állapotban ugyanis, amikor a ház ingatlan, birtokosa már örökítheti utódjá-