Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 8. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1992)

SZ. GOMBÁS ÁGNES: Komáromi típusú láda (1834) restaurálása

los kinalizarint vittünk a papírra. Zn

2+ esetén a reakció nagyon jól értékelhető halvány kékes-lila foltot ad. A módszert I. M. HAIS és K. MACEK „A papírkromatográfia kézikönyve" c. munkában közöltek alapján hajtottuk végre.

8 A Fe

3+ ion csak igen kis mennyisége volt kimutatható, s ez - mint a sárga esetében is - a később rárétegződött barnától származik, s ezért nem valódi, hanem háttéranyagként kell kezelni. A sárga egyébként Sn

4+

, Cr

3+

, Ba

2+ - utóbbi elemzési minta egy nap múltán erősen besötétedett, de még így is jól látható, hogy a standard közepén piros pont van, ami az X-ből hiányzik - és Sr

2+ra nézve negatív volt. így minden más festékféleség kizárt. Az Sr

2+ kimutatásához ismét a benzoilacetonos közeget alkalmaztuk az alábbiak szerint: K

2

Cr0

4 + X + Gallacetofenon + AgN0

3 + CH

3

COOH + NH

3

. A Gallacetofenon készítése: 2n NH

4

OH-ban 1% gallacetofenon oldandó. Sötét pont alakult ki, mely stroncium hiányában viszont nem következett be! A módszerhez kiindulást a I. M. HAIS és K. MACEK „A papírkromatográfia kézikönyve"

9 adott. A Cd

2+ nézve is elvégeztük a kimutatási próbát - s ez is negatív volt! Miután a CdS: kadmium sárgát az irodalmi adtok szerint 1846-tól használták, valóban kizárt, hogy a láda 1834-es datálása, illetve az egész festés későbbi lenne.

10 A piros festékben, mely sápadt, tört színű volt, az ólmot és a háromértékű vasat tudtuk kimutatni, majd tovább folytatva a vizsgálatot, kiderült, hogy a réz és cianid ionok is jelen voltak. Előbbiek miatt a festék két színből tevődik össze, úgy mint minium és firenzei bar-