Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 8. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1992)

PÁLL ISTVÁN: Építési szerződések, építőmesterek a 18-19. századi Szabolcs és Szatmár megyékben

kályha bécsi kemence", valamint „fekete kemence" is sze­repelt a szobákban. 35. A pinceszoba berendezése többnyire azonos volt a közne­mességnél is a parasztszoba sarkos (sarokpados) berende­zésével, de kerülhettek ide levetett valamikor rangosabb bútorok is, például Thulmon Pálné (1765) gombai szőlőjé­ben „egy rozant tábori ágyat" és „tollal megtöltött két ron­gyos bőrvánkost" is leltárba vettek. 36. A két kifejezés nem került át a dél-dunántúli népnyelvbe, a szekreter maga mindig is polgári bútordarab maradt. 37. UJFALVY Sándor 1941. 164. Idézi: Hogyan éltek előde­ink. . . 1980. 96-101. 38. A leírás szerint a szegényebb köznemesek is nélkülözték a bőrrel bevont székeket és kanapékat, helyettük csak fából valókat használtak. 39. BENDA Gyula (1988. 143.) Kákosy László keszthelyi ne­mes hagyatékát közli 1799-ből. Ebben is a festett bútorok („ágy kék festékre, keményfából 1, pohárszék fenyőfábul sárga festékre, sreiftis fenyőfábul sárga festékre") szere­peltek szép számmal a festetlenek mellett („tölgyfa asz­tal. . ágy tölgyfábul. . . sreiftis felett való olmárium ke­ménfábul. . . faszék régi fenyőfábul. . ."), de bőrszékek és más a nemességre jellemző szobaberendezési tárgyak is fontosak voltak: „sárga posztós szék, függő tokos óra, 14 db öveges kép, barátcimer, háborút mutató kép, német kard, puska, fentálló öreg almárium, kalaptok" stb. Itt is kétféle almárium volt, íróasztal feletti és fentálló. 40. HOFER Tamás 1957. 290. 41. KANYAR József (1967. 124.) közli SML IV. I. a. Közgyű­lési jegyzőkönyvek IV. k. 644. 1775. Prot, congregatio­num. 42. Paraszti használatú intarziás székek Észak-Somogyból ma­radtak fenn, mint például az 1798-as évszámú osztopáni szék a Rippl-Rónai Múzeumból (1. kép). Hasonlókat lehe­tett látni a Balaton déli partján lévő községekben, de a Nagyberekben is, például Tótszentpálon, Buzsákon. Vö. KNÉZY Judit 1991. 35-54. Itt divat volt a bútor feketére festése is. 43. Nem kékre festett bútort használtak a bizei német eredetű lakosok. Lásd K. CSILLÉRY Klára 1972. XIII. tábláján 1832-es évszámú szekrényt. Ez a lakosság mintegy 50 évvel később érkezett Somogyba, mint a szulókiak (1750) és Külső-Somogy több német nyelvű csoportja (Ecseny, So­mogydöröcske, Bonnya, Szorosad), ahol szinte minden bú­tordarab kékre festett a szobában. 44. SML IV. k. Cehália. Kaposvári járás. 45. OL P 235. Gersei-Pethő-Festetics es. lt. 137. F. Csurgói uradalom. Acta juris gladii et criminalia. 46. Boszorkányperekben írták le gyakran, hogy hol feküdt az áldozat. Például Iharosban a kamrában feküdt a fal mel­lett, mikor (1739-ben) Hampó Örzse megnyomta. Vö. SCHRAM Ferenc 1970. 539-541. 47. Lásd a 45. jegyzetet. 48. OL P 623 Szécsényi cs. törzsleltára IV. k. 3. sz. Opp. Mar­cali L (1724-1805) Acta colonorum successionalia. 220. cs. Kerschmayer Éva javainak összeírása. 49. K. CSILLÉRY Klára 1984. 203. 50. OL P 623. IV. k. 30. sz. Opp. Barcs C (1763-1828) 243. cs. Urbarialia et oeconomica. 51. Lásd a 48. jegyzetet. 52. OL P 623. IV. kötet 22. sz. Possessio Alsósegesd C (1773­1817). Acta oeconomica et Colones concernentia 235. cs. 53. GÖNCZI Ferenc 1937. 137. 54. BENCZÉNÉ NAGY Eszter 1978. 38-83. 55. KNÉZY Judit 1984-85. 381-408. 56. SML XI. 603. Mernyei uradalom Orphanalia I. 57. GÖNCZI Ferenc gyűjtései 1927-33 között. A szekrény lelt. sz. 8584. K. CSILLÉRY Klára (1973) hivatkozik rá cikkében. 58. 3627. lelt. számú tárgy a Rippl-Rónai Múzeumban, 1927-es gyűjtésű, Schmidt Henriktől vette GÖNCZI; 224 cm hosz­szú, magassága 57 cm. 59. 1972-ben Bonnyáról és Somogydöröcskéről gyűjtöttem kék alapszínűre festett ládát, bölcsőt, kendőtartó polcot. Még a 19. század végén is divat volt, hogy ráírták az évszá­mot. 60. A Rippl-Rónai Múzeum tulajdona (79. 20. 1 lelt. számú), elején középen egy szíves dísz van. Hasonló időben készült a kálmáncsai es szennai szökröny is (2. és 3. kép). 61. Ilyen például az 1838-as, és az 1844-es évszámú két zamárdi láda (73. 35. 272 és 73. 35. 274). 62. Csökölyből 1853-as évszámú, Rinyakovácsiból 1857-es év­számú (4. kép), de van Kisbajomból is 1834-es évszámmal. 63. BRIGHT, Richard 1815. 59. 64. VAJKAI Aurél 1964. 171. 65. KISS Sámuel, N. Apáti 1822. 35-49.

Next

/
Oldalképek
Tartalom