Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 8. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1992)

PÁLL ISTVÁN: Építési szerződések, építőmesterek a 18-19. századi Szabolcs és Szatmár megyékben

JEGYZETEK 1. Például a Somogy Megye Múltjából c. levéltári évkönyv kötetei s más levéltári évkönyvek; a Szigetvári Várbaráti Kör, újabban a Baranya megyei Levéltár kiadványai: TÍMÁR György 1989. 1-484. 2. PETÁNOVITS Katalin 1981. 1-252. a Festetics uradalom szerződéseit tette közzé. KANYAR József 1967. 467. (újrakiadva, bővítve 1989-ben) a honfoglalástól máig ad részleteket az írott forrásokból, de legrészletesebben a 18-19. századból. 3. HOFER Tamás 1957. 285-327.; BENDA Gyula 1988. 401. 4. HOFER Tamás szerint (1957. 286.) a régebbi leltárak csak a becsesebb darabok számbavételére törekedtek, az 1820as évektől alakult ki részletezőbb leltárírói gyakorlat. BENDA Gyula (1988. XVIII.) azt állapította meg, hogy csak az 1789-90-es évtől maradtak fenn rendszeresen városi és uradalmi levéltárakban hagyatéki összeírások, korábbról csak szórványosan. Árverés esetén korábban is részletezték az eladásra kerülő értéktelenebb tárgyakat is. 5. TÍMÁR György 1989. 104., 138-140.; Magyar Országos Levéltár (OL) E-156. Urbaria et Conscriptiones fasc. 50 N° 24. Összeírtak 26 db lámpát is, egy lámpaakasztó rudat, a külső és belső házban egy-egy szárazmalmot, a konyhában kézimalmot, fémedényeket (rézüst, érclábas, ón flaska, kupa, serleg, csésze). 6. A szekrény és láda szó magyarországi használatáról vö. K. CSILLÉRY Klára 1972. 22-23. 7. Magyar Mezőgazdasági Múzeum Adattára (MMgMA) UC és IRREG regesztagyűjteménye Uc. 46:74. Egerszegh és tartozékai Zala vm. 1587. A „ház" szó szoba értelemben való használata fennmaradt a somogyi népnyelvben. A 1517. századi használatára vonatkozóan RADVÁNSZKY Béla (1986. 11.) megjegyzi, hogy a kastélyokban is a rendes lakószobákat „ház" szóval jelölték, az emeletet „fölső rendnek" vagy „fölső háznak" hívták. 8. RADVÁNSZKY Béla 1986. 11.; K. CSILLÉRY Klára 1981. 254., pohárszék, almárium, konyhaszekrény, tálalószekrény címszavak alatt általában díszedény tárolására alkalmas bútort ért. De a pohárszékről megjegyzi, hogy kialakulása a 15. században történt Németország és Franciaország területén, az európai parasztságnál a 17-18. században jelent meg, Erdélyben már a 18. században, a magyar parasztságnál viszont nagyon későn. Az almáriumnak többféle változatát körvonalazza forma és felhasználás szempontjából. 9. VADÁSZI Erzsébet 1986. 305. 10. K. CSILLÉRY Klára 1981. 254. 11. K. CSILLÉRY Klára 1972. XVI. tábla. 12. KERECSÉNYI Edit 1968. 76. Pogányszentpéteren sarokkászli a neve, vö. Rippl-Rónai Múzeum néprajzi gyűjteményében a 67. 26. 11. leltári számú tárgyat. 13. KERECSÉNYI Edit 1980. 45. 14. Urbaria et Conscriptiones 1981. VI. k. 129. p. (OL UC 78/47. Lendva, Alsó-vár 1670. november). 15. Somogy Megyei Levéltár (SML) XI. 603. Mernyei uradalom Orphanalia. 16. APOR Péter 1736-ban megjelent műve óta vitatkoztak a kutatók azon, hogy a kerek vagy a szögletes asztal volt-e általánosabb nemességünknél. RADVÁNSZKY Béla (1986. 17.) számos forrásra hivatkozva győzött meg arról, hogy négyszögletes sarokbástyák szobáiba négyszögletes, kerek bástyák kör alakú termeibe kerek asztalok illettek. RADVÁNSZKY már 1529-ből idézett Maghy Pál hagyatékából magas, kerek, szépmívű asztalra példát. Lásd még VADÁSZI Erzsébet (1986. 300-301.) összefoglalóját, ő az ikonográfiái adatokra is felhívta a figyelmet. 17. „Himes" virágosra festettet jelentett RADVÁNSZKY Béla (1986. 23.) szerint a 16. században. 18. A „támasztó széket" egy vagy két ülésre elosztott magas háttámlával rendelkező, deszkahátlapú ülőalkalmatosságnak írta le RADVÁNSZKY (1986. 21.) az iványi udvarházból 1580-ból. 19. Urbaria et Conscriptiones 1981. VI. k. 202-3. 1597. (OL UC. 76/17). 20. Ugyanott 210., 128. 21. A megjegyzés nem vonatkozik a fakanapékra. K. CSILLÉRY Klára a közép-európai rokokó stílusú párnázott úripolgári kanapé utódának tartja a három oldalán támlás padoknak több formáját. A magyar paraszti használatba szerinte a 19. század második felétől került. Néhol padládaként, másutt padágyként használták, ismét másutt két önálló padból állítottak sarokpadot, vagy pármuzamos szobaberendezésnél a hosszúláda helyére került. Talán legelterjedtebb - és Somogy megyében is ez a formája élt az ágy elé helyezhető többnyire mozgatható támlájú rengő pad (RADVÁNSZKY B. 1986. II. k. 18.) 22. Lásd K. CSILLÉRY Klára cikkét a szegény nemesek által Komáromban 1799-ben készíttetett menyasszonyládáról (1984. 203-204.). 23. KNÉZY Judit 1984. 135-173. 24. KNÉZY Judit 1972. 518-531. 25. Urbaria et Conscriptiones 1981. VI. k. 34. p. (OL UC 85/ 62 fasc. 1703). 26. MMgMA UC és IRREG gy. UC 94:38 néhai vitézlő Bagódi András hagyatéka. Lak, Zala vm. 1754. 27. A 15. századtól kezdődően divat, de a 16-17. századi Európában mind a nemességnél, mind a polgárságnál fontos szerepe volt a keleti szőnyegeknek falra, kerevetre, asztalra. Esetenként használtak helyi, olcsóbb hazai gyártásút is. Vö. RADVÁNSZKY Béla 1986. 15., 17.; VADÁSZ Erzsébet 1986. 299-300. Somogyban még 1774. évi köznemesi leltárban is szerepel (SML IV. 1. b. Protocollum generalium et particolorum 1774. 30. Ötvös). 28. Bagódi András hagyatékában minden esetben szó van tolltartó belső huzat és felső huzat meglétéről: „vánkos be lévén húzva héjjal" vagy „kittölös vászon vékonyabb héjjakkal". 29. NAGY József 1910. 8. A paraszti használatú ágynemű esetében nagyon késői a finomabb felsőhuzatok megjelenése. Sokszor a „kittől" vagy „küttővászon" huzatok a belső és a felső huzatot is jelentették egyben. 30. SML IV. I. y. Inventária (1714-1787). 31. SML IV. 1. b. Protocollum generalium et particolorum P. 1774. 30. sz. Tallián László ingóságai Ötvösben. 32. K. CSILLÉRY Klára 1977. 1. 152-156. 33. SML IV. 1. y. Inventária báró Sigrai Károly, Belezna 1779. (ma Zala megye). 34. A somogyi 18. századi leltárakban elég következetes a kályhák és kemencék megkülönböztetése. Kályhák esetében a mázast mindig jelölik és az újabb csempés kályhák esetében olykor a „táblás" jelző is szerepel. Lásd még KNÉZY ludit 1972. 518-531. A várleltárakban Zala megyében fűtésre a szobában kemencét jelöltek (Zalaegerszeg 1587) Sümegh 1572-97: leltárában viszont „zöld egész új kemence", Szécsiszigeten 1634-ben „zöld egész új kemence" szerepel. Magyarbólyon egyazon kastélyban „tarka kálhás kemence", „bécsi tarka kemence", „fél