Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 8. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1992)

PÁLL ISTVÁN: Építési szerződések, építőmesterek a 18-19. századi Szabolcs és Szatmár megyékben

n

/ ê • w jitter XX" <L$ty&^>^ C^^^^r f fi/Se**** úSeJ&ej Q^s^ Si / r: " —- — — , \~H ~~~~ <&/,, 4* - - _ L _ _ - — — ^ v, ; • . sf^^cA.'/ — ~- — — — — ^/.J/y>x. / * —____ t ///»/*.y^/*-&s<* >^ t'sr^* A^ai^ e^Xef^e^^C a -t <- <B-& ei-*?*«-' • tffîl

jitfs&t 3. kép. Ácsmester számadása (Nagykároly, 1830) esztendőben ácsságot gyakorlottan; Tolcsván, azután Vilmányban mentem, és ot három esztendeig az Báró Orczy és Misko Malmát árendáltam, onnét Báró Misko Malmába Kollátra mentem, esztendeig ott laktam, onnét Kenyhezre mentem Kornis Úr háza csinálására, 's ot fél esztendeig laktam, onnét Restére Nagy Sigmond Uramhoz, fél esztendeig ott is Ács Munkát dolgoztam, onnét az Ondi Malomba Gróf Aspermont Malmába jöttem, ott esztendeig laktam, onnét Mádra Báró Orczy Malmába ot két esztendeig laktam, onnét Városrul, Városra jártam ács munkára mellyben két esztendő belé tölt, azután Rácz Fejértóra jöttem, Gróf Aspermont Malmát igazítottam, és egy nyáron ott laktam, azután Otományba jöttem a' sógoromhoz a' Molnárhoz Forgács Györgyhöz, ott voltam két hétig, onnét Gálos Petribe mentem Draveczki Úrhoz fél esztendeig molnárkodtam, onnét Keserűbe Andrásy Úrhoz, ennek Száraz Malmot csináltam, és a' Plébános házát, itt mulattam fél esztendeig, innét Petribe Diószegi Uramhoz menvén, Száraz Malmot igazítottam, és Malom Mester voltam, onnét Demecserbe jöttem, a' Templomot meg Sendejeztem, és mint egy két holnapoi ott laktam, onnét Debreczenbe mentem lakni, ott két esztendeig lakiam, onnét Fancsikára Margita mellé mentem, ott tovább fél esztendőt laktam, onnét Vámospércsre jöttem, eszendőtt nem töltöttem, Vizi Malmot csináltam, onnét Piricsére jöttem mint egy két honapja lehet. " A dolgozatban közölt szerződések, megállapodások, feljegyzések alapján világosan kitűnik, hogy a 18-19. századi Szabolcs és Szatmár megyék (s egyéb más területek) építőkultúrájának vizsgálata során milyen nagy jelentősége van az írásbeli forrásoknak. Belőlük olyan adatok is kiderülhetnek, amelyek egy-egy adott terület jelenlegi néprajzi kutatásai során már nem tanulmányozhatók, de a történeti összefüggések feltárása miatt elengedhetetlenül szükségesek.