Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 8. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1992)

PÁLL ISTVÁN: Építési szerződések, építőmesterek a 18-19. századi Szabolcs és Szatmár megyékben

1. kép. Tetőfedő szerződése (Szamosújlak, 1857) rásait kutatva DOMANOVSZKY György nevét említhetjük, aki a Bereg megyei fatornyok és templomok építőinek munkásságát tárgyalva jutott a Takátséhoz hasonló álláspontra is.

18 Jómagam levéltári kutatásaim során (főleg a Szabolcs megyei anyagban) találtam több faragómolnárra vonatkozó leírásra, szerződésre. Úgy vélem, nem haszon nélküli ezek közreadása, hiszen velük az országrész építéskultúrájának jelentős dokumentumaival gazdagodhat a történeti néprajz. Nyilvánvaló és magától értetődik, hogy a molnárok elsősorban malomépítéssel foglalkoztak. Itt csupán egyetlen malomépítésre vonatkozó megállapodást adok közre, hiszen alább az ezen a tevékenységen kívüli ténykedésüket bizonyító forrásokat veszem számba. Az 1812-ben (Kopócs)-apátiban kelt iratban Eördögh Dániel egy malom más helyre szállításáról és ottani újjáépítéséről intézkedik:

19 „Az Apáti ócska malom el bontása, más helyre által vitele, felállítása, lisztre eresztése, és egyéb elő adható bajainak meg csinálása véget egyeztem meg Spanyol Jánosai, fogok ezen munkájáért adni 40 fkat uj pénzbe, melléje elegendő nap számokat, kosztot a munka ideje alat, ezen fizetésre a malom házat meg zsindelyezni is tartozik. 1812. 15" oct. Spanyol Jánost társával a Harangozó háza tetejének fel állítására, a fenyő fáknak ki faragására fogadtam meg, fizetése lesz 15 Uft. " A faragómolnárok sokirányú képzettségéről, szaktudásáról, sokoldalúságáról az említett irodalmakban sok szó esett. A szintén Eördögh Dániel árendáskönyvében található megállapodás ékes bizonyítéka a fentebb mondottaknak:

20 „1809. 24" Apr. Haraszti Péter Molnárnak, Bodnárnak és Ácsnak esztendőbéli fizetése lesz 20 Rf 2 köb rozs, 2 V buza, 2 véka főzelék, ház, kert, tengeri, kender föld, 4 szekér széna, tartozik abroncsolni, fenekelni, apro edényeket csinálni, minden építéseket meg tenni, a malomra negyedik véka részért jó gondot viselni. " A molnárok bodnármesterségbeli jártasságát más adatok is bizonyítják; a tiszaeszlári uradalom 1755-ből és 1763-ból kelt számadásaiban szereplő tételek között olvashatjuk: „A vámos hordót maga abrontsával abrontsoló Molnárnak acceptáltam 3 ittze borát a dr 9", vagy malombeli hordók és vékák abrontsolásáért fiz. 34 dr. "

21 Azon kívül, hogy egyéb építkezéseket is elvégeztek, a molnárok legfőbb feladata a malmok működésének biztosítása volt; a malombérleti szerződések mindig tartalmazták az előforduló javítások szükség szerinti és külön juttatás nélküli elvégzésének kötelezettségét.

22 A természetbeni juttatások között igen fontos helyet foglaltak el azok a termőföldek, melyeken a molnár megtermelhette a maga és a családja számára szükséges élelmet. A már idézett apáti építési és az itt közlendő keresztúti (ma Kótaj) malombérleti szerződés pontosan meghatározza azokat a természetbeni juttatásokat, melyek segítségével a molnár földműves tevékenységet is folytathatott:

23 ,Anno 1770 Januarius Havának 23 dlk napján adtam ki arendában az Erősné Aszszontul elfoglalt kortsma házat és egy száraz malmot Pap János eő kigyelmének 54 : ötven negy V forintokban Hlyen formán hogy meg adván az meg írt summát 3 : három esztendeig senki benne ne háboríthassa, hanem szabadoson bírhassa mivel első esztendejében még az ház és malom építése nem mehet tökéletességre és hogy addig az árendáját belőle ki nem veheti, emellé adatik néki 4 : négy köböl alá való vetés dézsma nélkül, ha magának akar szántani maga marháin és bogjára való fán. kezdődik esztendeje az kortsma ház árendájának Mátyás napján az malomnak pedig Áldozó Csütörtökön, eő kigyelme is tartozik minden perpatvar nél-