Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 8. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1992)

PÁLL ISTVÁN: Építési szerződések, építőmesterek a 18-19. századi Szabolcs és Szatmár megyékben

Páll István ÉPÍTÉSI SZERZŐDÉSEK, ÉPÍTŐMESTEREK A 18-19. SZÁZADI SZABOLCS ÉS SZATMÁR MEGYÉKBEN A szakirodalom a lakó- és gazdasági épületek bemuta­tásakor legnagyobbrészt csak érintőleg foglalkozik az azokat létrehozó szakemberekkel (vagy éppen falusi ezermesterekkel), a nekik írásbeli szerződés vagy szó­beli megállapodás alapján járó pénzbeli vagy természet­beli juttatásokkal. Levéltári kutatásaim során sok olyan szerződéssel, elszámolással találkoztam, amelyek több vagy kevesebb pontossággal rögzítik az épületek megal­kotóinak járandóságát, ugyanakkor felsorolják kötel­meiket is. Az építőanyagok szállításának, előállításának szak­irodalma az előbbinél gazdagabb; ennek ellenére nem tűnik haszontalannak a szűkebb régió építőanyag-for­galmának (illetve egy részének) bemutatása, hiszen Sza­bolcs megye alföldi részein igen szűkösen állt rendelke­zésre az épületek készítéséhez elengedhetetlen építő­anyag (fenyőfa, kő, mész stb.). Dolgozatomban az egykori Szabolcs és Szatmár me­gyékben a 18-19. században keletkezett szerződésekből és gazdasági feljegyzésekből válogattam. Célom az volt, hogy olyan iratokat emeljek ki, amelyek az általam fon­tosnak ítélt témákat (építőanyagszállítás, építőanyagké­szítés, építési szerződések) megfelelő módon reprezen­tálhatják. Utolsó, nagyobb fejezetben kívánok foglal­kozni magukkal az építőmesterekkel (elsősorban afara­górnolnárokkal), akik vidékünk építkezésében - külö­nösen az uradalmak és a közösségek épületeinél - igen jelentős szerepet játszottak. Építőanyagszállítás Az egykori népi építészetben (különösen a szeré­nyebb anyagi körülmények között élők épületeinek készítésekor) legtöbb esetben a helyben található építő­anyagokat igyekeztek felhasználni, hiszen ezzel jelentő­sen csökkenteni lehetett a bekerülési költségeket. Ter­mészetes, hogy az Alföld azon területein, ahol nem állt rendelkezésre megfelelő mennyiségű fa vagy tetőfedő anyag, azt mindenképpen más területekről kellett be­szerezni. A vasútvonalak kiépülése előtt ez vagy tenge­lyen, vagy vízi szállítással volt leginkább megoldható. Területünk legfontosabb víziútja a Tisza volt, amely Bereg és Máramaros hegyei ekkor még szinte érintetlen erdőségeinek fáit továbbította szálfaként vagy éppen feldolgozott építőanyag formájában az Alföld belseje felé. Az úrbéri összeírásokhoz csatolt kiegészítő feljegy­zésekben területünk igen sok településéről írják, hogy az ott lakók építőanyagok szállításával (vízi- és szeke­rekkel történő fuvarozás) keresik meg a kenyerüket.' A 18-19. századi szakírók (itt elsősorban SZIRMAY Antal és FÉNYES Elek munkáira gondolok) 2 hasonló adatokat közlő felsorolása azt bizonyítja, hogy a gyakor­lat még a 19. század közepén is töretlen volt. A Felső-Tisza vidékéről az Alföld belsejébe történő építőfa-szállítás jellegzetes példája a következő, 1776­os keltezésű szerződés (,A Gerendák leszállítások felől való Contractus"), melyben nyolc (tisza)bezdédi job­bágy kötelezi magát az alább írt mennyiségű építőanyag vízi szállítására: 3 ,j\lább meg írtak adjuk tudtára akiknek illik, hogy mi Nzetes Pétzely Ferentz Urunkkal meg egyeztünk illy con­ditioval a' Gerendáknak a Tiszán való le szállításában. 1" Tartozunk 9 Rflor. a' fát le vinni Szólnakig és ha Szólnakon innen egy Napi járó földel el adhatja az az Úr a' fát tartozik a' 9 Rhenest minekünk meg fizetni; ha pedig Szólnakon is el nem adhatná, ugyan a fenti speci­ficált bérért mi tartozunk epen Czibak Házához le szállí­tani. 2° Ha ugyan tsak ott is el nem adhatja szegődött bérért tartozunk minden perpatvar nélkül alább szállítani, mind addig, míg el nem adhatjuk. 3" Ha az Úrnak vagy gondatlanságunk, vagy Korhely­ségünk miatt kárt okoznánk, tartozunk satisfaciálni. Ha pedig meg bizonyíthatjuk bizonyos és hiteles Magistratu­alis Tisztek vagy Bírák által, hogy nem magunk vigyázat­lansága, hanem elkerülhetetlen szerentsétlenség által ér­kezik a kár, így nem tartozunk viszsza fordítani. Amelly dolognak állandóságára adjuk ezen tulajdon kezünk x vonásával meg erőssitett Contractualis Levelünket Bez­dédl779 28 Mart. Néma Ferentz keze x vonása Mészáros Mihály k x vonása Rátz István k x vonása Varga Ferentz x vonása Imre János x vonása Jana János x vonása Egri András x vonása Magam Jobbágya Mészáros András Coram me Johanne Körösy Sehol Bezdéd Rector Coram me Ladislao Somlyá(?) Compossess Bezdéd NB Aki a szegődséget még ithon meg másolja. . . bünte­tése 1 Rfor, az útban való meg másolásnak büntetése 1 Körmötzi arany. "

Next

/
Oldalképek
Tartalom