Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 7. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1991)

SABJÁN TIBOR: Népi cserépkályháink esztétikai vizsgálata

1 2 3 rán.

12 Az említett párták rendszerint kétfejű sasos kályhacsempékkel együtt alkottak egy kályhát. Míg a kisalföldi és Balaton-felvidéki párták egy csoportja sziluettjében őrzi ezeknek a kétfejű sasos kályhacsempéknek az emlékét, addig a Dél-Dunántúlon a közvetlen paraszti párhuzamok is megtalálhatók (6., 7., 12. kép). Táblás kályhák Táblás kályháink legrégebbi rétegét azok a középpárkányos kályhák alkotják, melyek magyarországi története a 17. századig nyúlik vissza. A kor úri használatú kályhái között szinte "mindegyik alaptípus megtalálható, amely később kisebb módosulások révén a parasztság lakáskultúrájában is tért hódít. Elsőként említhetjük azokat az észak-magyarországi zöld kályhákat, melyeknek mázazása alá színtelen mázzal rajzolták fel a pöttyözött vagy hurkolt díszítményeket (8. kép. 1-4.). Közvetlen előzményüknek tekinthető az a hurkolt díszítésű táblás kályha, melynek a 17. század második felére datált töredékei a sümegi vár ásatása közben kerültek elő.

13 A paraszti lakáskultúra felé tartott azoknak a táblás kályháknak is az útja, melyeknek kupolás, gombos záródású testét mélyített tükrű, tarka mázas csempék borítják. A krasznahorkai vár 17. századi iromba mázazású kályhája a felvidéki kályhásság több évszázados hagyományait példázza

14 (9. kép). Ha táblás kályháink történetét vizsgáljuk, feltétlen ki kell térnünk a habánok szerepére és működésére. Szerencsére a Felvidékről több olyan színes mázazású, terülő mustrás kályhacsempét és egész kályhát ismerünk, melyekről a kutatás bebizonyította, hogy habán eredetűek.

15 Magas szaktudást igénylő ónmázas csempéik felületén domborműves és festett ornamentika burjánzott, amely kifejezetten főúri vevőkör részére készült. Felvidéki táblás kályháinkon hatásuk nem mutatható ki, 4. kép. Hátrafelé fordított fejű madárábrázolások szemeskályhák domborműves csempéin (Balaton-felvidék, Kisalföld)