Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 7. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1991)
BALASSA M. IVÁN: A Felföld magyar parasztságának tüzelőberendezése
15. kép. GÖNYEY (EBNER) Sándor 1931. rajzai a felföldi tüzelőberendezésekről: 1. „Cserepes kabola a házban - Füzér, Abaúj m." (Id. a 28. képet); 2. „. . . ún. sípos búbos kemence - Kisgyőr, Borsod m."; 3. „Cserepes kabola a házban - Semjén, Zemplén m."; 4. „Kandallóvá] összekapcsolódott sütőkemence, mellette plattennel ellátott tűzhely - Magyarkékes, Szatmár m."; 5. „Kabola a ház sarkában - Karcsa, Zemplén m. s = sut, k = kucik, felette a kabola és /cwrtó'je" (Id. a 37. képet) felső folyása mellől, így Koháryházáról (Pohorelá), 221 Garamszécsről (Polomka), 222 Sajórédéről (Rejdová) és a már említett Süvétéről és Kecsőről ismertek. Tehát a füstelvezetés irányulása a magyar nyelvterülettől északra is egy földrajzilag jól meghatározható vonal mentén válik el. Igaz ugyan, hogy Sáros megye nyugati, Szepes középső és déli, Abaúj északnyugati és Gömör-Kishont északi, északkeleti részében meglehetősen nagy hiatus van a kétfajta belső füstelvezető között. Ennek az a magyarázata, hogy a szepességi- és a bányavárosok területe más fejlődést futott be, mint közvetlen földrajzi környezete, 223 és itt másfajta tüzelőberendezést ismertek, használtak. 224 részévé. szaplszapha-tűzpad, keleten a tőcltőcik-kabola terminusok jellemzik a belülfűtős, belső füstelvezetéses kemencéket, és a két terminusegyüttes jól elkülönül egymástól. A kéményekre vonatkozó adatok arra vallottak, hogy feltehető, a keletre eső vidékeken korábban alkalmazták ezeket. Végezetül arról sorakoztattam fel adatokat, hogy a kétféle irányulású füstelvezető földrajzilag elhatárolható egymástól. Mindhárom esetben egy nagyjából egybeeső, észak-dél irányú határvonal mellett különültek el a jelenségek. Ezért úgy vélem, hogy a füstelvezető kétféle irányulása nem függ össze egymással, nincsenek fejlődési kapcsolatban, hanem egymástól függetlenül kialakult megoldások ugyanarra a feladatra, a lakóhelyiség viszonylagos füsttelenítésére. A ferde füstelvezető Korábban, a kemence részeinek megnevezésével fog- A ferde füstelvezető a kemence szája elől a füstöt egy lalkozva kimutattam, hogy a Felföld nyugati felében a hosszabb-rövidebb felszálló szakasz után vízszintes,
