Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 7. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1991)
BALASSA M. IVÁN: A Felföld magyar parasztságának tüzelőberendezése
0 W 100 _ISO cm 10. kép. Konyhában lévő, cserépből készült füstelvezetőjű kemence - Süvéte (Sivetice). MOCHACKY felmérése, é. n. nyomán nológiai egymásutániság bontakozik ki, hanem egy földrajzi elhatárolódás. A ferde füstelveztés a borsodi Cserehátban már általánosnak tűnik, és innen keletre már csak ezzel a megoldással találkozhatunk. Gömörben, például Kecsőn (Kecóvo), Süvétén (Sivetice), majd a Sajótól nyugatra ezzel szemben csak a függőleges megoldással fordul elő. Igaz, van néhány szórványos adat, mely szerint innen nyugatra is feltűnik a ferde füstelvezető. Ilyen adatokat gyűjtött HOFFMANN Tamás Varsányon, ahol szerinte a búboskemencével párosult kürtő nem a padlásra vezette a füstöt, hanem a konyha és a ház közötti közfalon keresztül a kéménybe". 2 "" DÁM László általánosságban nyilatkozik arról, hogy a 19. és a 20. század fordulóján a „Szabadkéményhez csatlakozó kürtő" a Medvesalján és az Aggteleki-karszton egyaránt ismert volt. 2 "' 1 Mégis úgy tűnik, hogy a függőleges és ferde irányulású belső füstelvezető közötti határ Gömörben húzódik. így érthető, hogy ISTVÁNFFY Gyula a ferde füstelvezetőjű kemence rajzát is közölte, hiszen - mint láthattuk - gyűjtött a Sajó mellett. PÁPAI Károly útjai során Dédesen is járt, ez a település, úgy tűnik, már a határterületbe esik. A két elterjedés közötti határon tapasztalható átmeneti jelenségekkel GUNDA Béla olyan adatai is megmagyarázhatók, mint például a Tornakápolnáról közölt rajz, melyen a függőleges füstelvezetőt a padláson lévő fekvőkéménnyel csatlakoztatták be a kéménybe - s amely megoldás közrejátszhatott fejlődési elképzelésének kialakításába. 207 A füstelvezető kétféle irányulása nemcsak a bemutatott, magyarok lakta vidéken, hanem innen északra is elválik egymástól. Kelet-Szlovákia keleti területein csak a ferde füstelvezető fordul elő, nem beszélve itt most a kései fejlemény eugovijpecről, ahol a füstöt a kemenceszájtól közvetlenül a kemence falán keresztül az ún. civka segítségével a pitvarba kivezetik. 208 Ez a megoldás az Ondavától keletre lévő ruszin falvakban fordul elő. A ferde füstelvezető legnyugatabbra Sárosban Vágpetrin (Petrová) és Felsőfricskén (Fricka), 209 Topolytarnón (Tarnov), 210 Hervatón (Hervatov) 211 mutatható ki. Innen keletre, mint a Kassa környéki, magyar lakosságú Magyarbődön (Bidovce), 212 vagy a Vihorlát környékén, 213 a Kárpátalján 214 a belülfűtős kemencék füstelvezetője ferdén a pitvarba szolgál. A függőleges füstelvezető legkeletibb példányai a Szepességből. például Osztornyáról (Osturná), Hársadról (Litmanová), Berkenyédről (Jarabina), 215 Folyvarkról (Stránany), 216 Alsóruzsbachról (Nizné Ruzbachy), 217 Poprád környékéről, 218 a Gömör-Kishont megyei Garamfőről (Svermovo), 219 Királyhegyaljáról (Sumiac), 22 " általában a Garam 11. kép. GUNDA Béla 1934. rajzai a felső-borsodi tüzelőberendezésekről: 1. „Szögliget. Kürtös kemence polcokkal"; 2. „Tornakápolna. Kemence a padon lévő síppal"; 3. „Szendrő. Kürtös kemence"; 4. „Ragály. Kürtös kemence. P. = packa"; 5a-b. „Perkupa. A kemence és kürtője a házban" és a „. . . kemence pitarbeli folytatása"; 6a-b. „Perkupa. A kemence szája és kürtője a házban" és a „. . . pitarbeli folytatása"; 7. „Ragály. A pitarból fűthető házbeli kemence szája, kürtővel, kocikkal és masinával"; 8. „Martonyi. Házbeli kemence pitarból fűthető szája. K. = kocik, p. = póc, kü. = kürtő"; 9. „Martonyi. Házbeli kemence, mellette kabola"
