Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 7. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1991)

BALASSA M. IVÁN: A Felföld magyar parasztságának tüzelőberendezése

Háromszékről származik (kabala kemence), de közreadója

114 is felveti, hogy nem jellemző előkerülési helyére. Múltja nem ismert, mindenesetre meggondolkoztató, hogy például Sárospatak protokollumaiban egyetlen esetben sem fordul elő, annak ellenére, hogy a város közvetlen környékén magának a tárgynak az ismerete kétségbevonhatatlan. A megnevezés eredete is bizonytalan, egyelőre csak találgatásokra vagyunk utalva. A 'kanca', mint alapjelentés máshol is felbukkan a tüzelőberendezés részletének terminusaként. így a szlovéneknél egyfajta tűzfeltámasztó sárbakot (Feuerroß) kobilának is neveznek.

115 SCHIER, Bruno, kinek érdeklődését szintén felkeltette a megnevezés, még távolabbi párhuzamokat is idéz, például a finnektől.

116 Mindez azonban egyelőre nem visz közelebb a megoldáshoz, mindössze a hasonló szemléletű névadásra példa. Kürtő A Felföld keleti felében a belülfűtős kemence füstfogó/füstelvezető szerkezetének láthatóan megállapodott neve volt, a nyugati részeken ezt azonban nem tapasztalhatjuk. Heves megyében általában kürtőnek ismerik, PÁPAI Károly is így említi."

7 A megnevezésnél azonban fölmerül az a nehézség, hogy 'sövényből font, valószínű gerendavázas kémény' jelentése is van. Például egy 1781-ből származó szokolyai adat szerint a ház „kürtője sövényből . . ." van, de mivel a tüzelőberendezésekről egyáltalán nem esik szó, ez nagy valószínűséggel 'kémény'."

8 A kémény kürtő megnevezése nem ritka, például a Börzsönyben,

119 vagy Mezőkövesden is

120 így nevezik. Ezért azután nem mindig egyszerű eldönteni, hogy voltaképp milyen értelmű kürtőről szól az adat. Jó példája ennek egy 1700-as, mezőcsáti tanúvallomás: „. . . az Legény a mely házban volt, azon házban Bártané ötöd magával bé ment az kürtőn az Aszszonyokkal, és a legényt nyakon kaptak, hogj az vér is megindult az orrán, mellynek Csattanását, azon házban lévő két Gyermekis hallotta, de az után ezen ött Asszonyok ismét ki mentek az kürtőn. . "

121 Az adatot többen mint a kürtös kemence bizonyítékát idézték,

122 magam sem tiltakoztam ez ellen.

123 Pedig ez a legény, mint a vallomás más részéből kiderül, máskor az istállóban aludt, így nem lehetetlen, hogy ez alkalommal sem a házban (azaz szobában), hanem csak a pitvarban húzta meg magát, hisz a pitvarban alvás nem ritka dolog akkor ezen a vidéken.

124 A gyerekek csak „hallották" a zajt, tehát lehettek éppen más helyiségben is. így tehát ez a kürtő akár kémény is lehetett. Ebből is kiviláglott, hogy a történeti adatok nem mindig teljesen egyértelműek a kürtői illetően. Egy abasári, 1743-as említés „kürtös kemencéről" szól,

125 a korábban Felsővadnáról, 1722-ből idézett adat esetén sincs okunk kételkedni, hogy a belülfűtős kemence füstelvezetőjéről esik szó.

126 Sajókeresztúron 1648-ban: „. . . ezen udvarháznak vagyon egy kőkeménye ... az kemencék kürtöse szolgál . . ,".

127 Ez éppen lehet egy belülfűtős kemence füstelvezetője, de a tüzelőberendezés és a kemence közötti összekötődarab is. Kolozsváron 1583-ban a kürtő egyértelműen kémény.

128 A keleti magyar nyelvterületen később sem jelent belső füstelvezetőt, mindössze azt a kis csődarabot nevezik így, mely a kandalló-szerű füstfogóból a Szilágyságban,

129 vagy a tényleges kandallókból a Székelyföldön

130 a füstöt elvezeti. A kürtő anyó neve minden jel szerint a szláv baba fordítása, a cseresznyeg - BAKÓ Ferenc is utal rá

131 - a szikrafogő-kőről történt névátvitel. Síp A füstelvezető szerkezetet, vagy legalábbis egy részét esetenként sípnak nevezik. ISTVÁNFFY Gyulánál ez a terminus mint a ferde irányulású füstfogó neve szerepel.

132 A síp, sipka, PÁPAI Károlynál szintén egy ilyen szerkezethez kapcsolódik, de ő úgy tudja, hogy csak a kemence feletti füstelvezető-szakaszt nevezik így.

133 A Bódva völgyében a síp a teljes - egyébként itt is ferde irányulású - füstelvezető neve.

134 Ugy tűnik, hogy ez a terminus csak szűk körben ismert, a két korábbi gyűjtő legkeletibb kutatópontjai nem estek messze a VISKI Károly által bejárt vidéktől. A magyar nyelvterülettől északra Gömör-Kishont megyében, Királyhegyalján (Sumiac) a függőleges füstelvezető neve koch,

n5 ugyanígy Árvában is.

136 Nyugaton, például Berezón (Brezová pod Bradlom, Nyitra m.), Nyitrafenyvesen (Chvojnica, Nyitra m.), és Búrszentpéteren (Borsky Peter, Pozsony m.) kozub, komin/ kominek, esetleg k'rb a szobai belső füstelvezető ne2. kép. Fa alapépítményen nyugvó belülfűtős, füstelvezető nélküli kemence - Csicsmány (Cicmany). MENCL, Václav 1980. 451.