Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 7. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1991)
KOVÁCS SÁNDOR: Mértékek Drávapalkonyán a 19. és a 20. században
nyadát jelentheti. Az egykori úrbéri dézsmaborok nyilvántartásában az oka részeként tartották számon. Az öregek szerint az oka harmadát jelentette. Tehát egy meszely az fél liternyi mennyiség lehetett. MÉRŐ 1773-ban a Hetvehelyről kilában megvásárolt meszet a faluban mérőszám adták tovább a lakosságnak. 1780-ban viszont mérőben számolva vásárolják is. Mivel egy kilában két mérő volt, az egy mérő 62-63 liternyi űrmértéknek, vagy annak megfelelő búza-kilogramnak felelt meg. 1862ben a meszet még mindig mérőszám vásárolták. Egy-egy mérő búza súlyban kifejezett súlya 44-48 kg-nak felelt meg. MÉRŐESZKÖZÖK Sokféleségüket szinte lehetetlen követni, de néhányról megpróbálunk ismertetést adni. A régi mérőeszközök többsége fából vájt, vagy dongákból összeállított űrmértékek voltak. Az 1874-es mértékrendezés után egész sor új mértékegységnek megfelelő eszközt vezetnek be, ugyanakkor használatban voltak egy ideig a régiek is. Például a súlyoknál az egy- a két tányéros, a lőgos, a rögzített álló, a húzós, a súlyokkal működő mérlegek, majd a modern formájú tolős szárú "kilók", mázsák. A mázsa elterjedése sok más egységet, mérőszerszámot kiszorított a használtbői, egyszerűsítve, pontosítva a mérések végzését. Ugyanígy van az űrmértékek használatával is, ahol a liter vált az általánossá. Ha sorra vesszük az addig használt fontosabb mértékeket, az alábbi képet láthatjuk: \font kb.0,5kg loka kb, 1,5 kg 1 finak kb. 1,5 liternyi búza súlya 1 nyolcada pontosan 15 liternyi búza súlya 1 lat a font 32-ed része 1 mérő pontosan 4 nyolcada, 44-48 kg búza súlya \.kila kb. 120 liter, 93,6 kg búza súlya [köböl kb. 120 liter, 1 holdra szükséges búza vetőmag, kb. 94 kg búza súlya. Űrmértékeknél: 1 meszely kb. 0,45-0,5 liter 1 icce kb. 0,7 liter \oka kb. 1,5 liter 1 pint pontosan 1,5 liter 1 kondér kb. 4,5 liter, 3,5 oka, 3,5 pint 1 akó pontosan 56 liter 1 hektó pontosan 100 liter. NAPSZÁM A régi időben a robotot napszámban számolták. Voltak: gyalogos, kapéis, kaszéis, ásós, fejszés, fíírészes, zséikos napszámok. Ugyancsak volt lovasnapszám is. A fenti sorrend nagyjából a munka értékét fejezi ki. NYOLCADA Mérőedények között az egyik legtöbb vitára okot adó és szinte máig fennmaradó mérték. Fadongából készült, nem egyszer egy fenékkel, de két üregű edény, melynek egyik felébe 10 finak, vagyis 15 liter gabonát, míg a másikba csöveskukoricát mértek. Tehát gabona és nagyobb termények mérőedénye. Egyik része kisebb, mint a másik. Prédikátorok, oskolamesterek, pásztorok, csőszök, éjjeliőrök, harangozok mérőedénye. Búzát a kisebbik üregben "csapiig", léniával lesimítva, míg a nagyobbikban a kukoricát "pupoztig" mérték. A nyolcadák, készítőitől függetlenül sokszor rendelésre is változtatták nagyságukat. A sok ebből adódó vita megszüntetésére az 1830-as év november 8-án Drávacsehiben megtartott papigyűlésen a nyolcada nagyságát 20 literben határozták meg. Ezt hídvégi nyolcadának nevezték. Mégis a nyolcada az 1940-50-es években 15 literben maradt használatban. Valószínű, későbbi egyezkedések során kialakult alku folyamán. A nyolcada értékei: 1 nyolcadában volt 10 finak, ill. 15 liter 4 nyolcada volt 1 mérő 8 nyolcada volt 1 kila, ill. 1 köböl. OKA Mint már említettük, az 1816-os prédikátori díjlevélben az oka részben súly, részben űrmértékként szerepel. Itt található, hogy a házasulandóktól okában állapították meg a húst is, a bort is, holott különböző halmazállapotban vannak. Ugyanitt található, hogy a lukmás halott után a hívek a húst fontban, míg a bort itzében kötelesek fizetni. Úgy tűnik, hogy ebben az időben, 1816 körül mind a négy mértéket elfogadottnak tekintették. Az oka súlyban 1,5 kg, míg űrmértékben 1,5 liter lehetett. Vagy például 1794-ben a Csehi-i lányeklézsiában a kendert okában, de fontban is számolták. OKTA Míg a drávai molnárok a malmokat hat tulajdonrészben tartották számon, és nem egynek három gazdája is volt, a legelő és erdőrészeket a fel nem osztott, a közös alapon maradt vagyont nyolc részben, oktában számolták. Az okiakat a molnárok malomrészekként, a közös vagyonban oktaként tartották számon. OSZTÁLY A földeket osztályba sorolták és értéküket aranykoronafillér értékben tartjük számon ma is. A földek 1895-ös tagosításánál ezt az értéket holdakra vitt nagyságban fejezték ki. A földek öröklésénél osztályt tettek. ÖL Hosszúság és területmérték is egyben. A metrikus egység behozatalakor hossza 1,896 m, területben számolva 1,896x1,896 m, vagyis 3,597m 2 . Ezt a területet D-ölnek, vagy kadrátnak (quadratnak) mondják. Egy magyarholdban van 1200 D-öl, 1 katasztrális holdban 1600 D-öl. Lépésben az öl három rövid lépés. Kisebb a 75 cm-nél. Régen ölben számolták a ház alapját, a fal hosszát, a "levert" kötél hosszúságát stb. Öl a karral összefogott szálas féleség is, a karon bevitt famennyiség is. PÁSZMA Fonál mérték. 1 ige, 3 szál, 10 ige egy pászma, több pászma egy baba. PASZTA Elfogadott széle-hossza nincs, meghatározatlan, alkalmanként változó területnagyság. Kapálandó, munkáját elvégzendő, letakarítandó terület. PETRENCE Szálasféleség mértéke. 3 összeszedett villahegynyi széna egy rúd. 3 rúdnyi széna egy petrence. 3 petrencényi széna egy boglya. A boglya nagyságát a belerakott petrencék adják. PINT Újabb, 19. század végi űrmérték, mely korábban azonos volt az oka mennyiségével. Pontosan 1,5 liter. PORCIÓ Egy kötésnyi, a katonaság által kivetett, beszolgáltatandó szénamennyiség. Például: „Mert a széna porcióba van kötve, van kötve, Gyere babám vesd a lovam elébe". PRIZMA Nagyságát a belerakott répa, burgonya adja, amit kosárral, kocsival számoltak.
