Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 7. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1991)
HÁLA JÓZSEF: Pávai-Vaj na Ferenc néprajzi megfigyelései és fényképei Nagyenyed környékéről és a Radnai-havasok vidékéről
III. és IV. osztályát, majd 1898 és 1906 között a Bethlen Kollégiumban tanult. Ebben az iskolában egyszerre ébredt fel érdeklődése a természettudományok és a néprajztudomány iránt. A tanárok közül a zoológiában, a botanikában, valamint a művelődéstörténtben, a nyelvészetben és a néprajzban egyaránt járatos SZILÁDY Zoltán volt rá a legnagyobb hatással. 7 Vele kezdett el rovarokat, kőzeteket, ősmaradványokat, valamint néprajzi adatokat és tárgyakat gyűjteni. PÁVAI-VAJNA Ferenc az iskolai könyvtárban néprajzi kiadványokat is tanulmányozhatott és ilyen irányú érdeklődésének kibontakozását elősegítette a SZILÁDY Zoltán által kezelt kollégiumi néprajzi gyűjteményben való tevékenykedés is. s PÁVAI-VAJNA Ferenc 1905 és 1909 között Nagyenyed környéki gyűjtései alapján hat néprajzi cikket és tanulmányt publikált. Az első ilyen írása az Alsó-Fehér Vármegyei Gazdasági Egyesület hivatalos közlönyében, a Közérdekben jelent meg, 9 a többit az Ethnographia w és a Néprajzi Értesítő" közölte. GUNDA Béla szerint PÁVAI-VAJNA Ferencnek c dolgozatai „. . . arról tanúskodnak, hogy kitűnően ismerte a természeti környezet és az ember kapcsolatát. Meglátta, hogy az Erdélyi Érchegység elzárt falvaiban miképpen alakul az ember gazdasági tevékenysége, szemlélete, magatartása. írásai előfutárai annak a néprajzi irányzatnak, amelyet ma kulturális ökológiának nevezünk, és amelyről már vaskos kézikönyvek jelennek meg, de az irányzat nálunk még elutasításra talál." 12 A többféle tudományág iránt nyitott, széleskörű érdeklődéssel bíró fiatalember 1906-ban a budapesti tudományegyetem természetrajz, kémia és földrajz szakos hallgatója lett (1. kép). Egyetemi tanulmányainak kezdetén még nem tudta eldönteni, hogy melyik tudományág művelésének szentelje életét, ahogy írta egy helyen: „Kacérkodtam a néprajzzal, földrajzzal, földtannal, állattannal, madártannal, őstörténelemmel, s még mindig nem tudtam, milyen révben fogok kikötni." 13 A kiváló tudós és pedagógus, KOCH Antal professzor hatására végül is a geológiát választotta élethivatásául. 14 Geológiai kutatásait az 1900-as évek első évtizedének végén kezdte és a későbbiekben elsősorban a szénhidrogénkutatásban, a hidrogeológiában, a tektonikában és a barlangkutatásban ért el jelentős eredményeket. Ellentmondásos, szókimondó, szakmai vitákra mindig kész, gyakran hevesen és indulatosan vitatkozó személyiség volt, aki az 1964. január 13-án bekövetkezett haláláig a földtudományokat szolgálta. Geológiai tevékenysége tévedésektől és hibáktól sem volt mentes, de tudományos és gyakorlati eredményeit ma is számon tartja és emlékét tisztelettel őrzi a magyar geológus-társadalom. 15 „A tudományos és technikai haladást, a civilizálódást szolgáló tevékenységéért, egész életművéért sokat köszönhetünk Pávai-Vajna Ferencnek, aki egész életében a természet erőinek az ember szolgálatába állításán fáradozó, harcos, meg nem alkuvó, sajátos egyéniség volt, kiérdemli az utókor megbecsülését és háláját" - írta róla CSÍKY Gábor. 1(1 Pávai-Vajna Ferenc néprajzi fényképfelvételei PÁVAI-VAJNA Ferenc, miután 1906-ban Budapestre költözött, hamarosan kapcsolatba került a Néprajzi Múzeum (akkori nevén: a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztálya) két kutatójával, GYÖRFFY Istvánnal és BÁTKY Zsigmonddal és rendszeresen felkereste őket a városligeti múzeumépületben. Konzultált velük, kikérte tanácsaikat, tanult tőlük, s amint ez naplójegyzeteiből kiderül, néprajzi kutatásaihoz sok segítséget kapott tudományunknak e két kiváló művelőjétől. Fényképezni, nagyítani és másolni is a Néprajzi Múzeumban tanult meg és a muzeológusokon kívül jó kapcsolatban volt a múzeum fényképészével is. Az egyik naplójába 1907-ben és 1908-ban bejegyzettek alapján a következőket tudjuk erről: „907. X. 4. D. e. a néprajzi osztályban fényképeket tanultam kopirozni. . . . 907. X. 19. D. e. kimentem a Néprajzi osztályba, a honnan a fölvételeimről néhány képet hoztam el, hogy írjak róluk. . . . 907. XI. 2. D. e. kint voltam a néprajzi osztályban, a hol fényképeket hívtam elő. . . . 907. XI. 4. . . . D. e. künn voltam a néprajzi osztályban, a hol fényképeket kopiroztam, de sok bajt adott a hiányos fény. . . . 907. XI. 9. D. e. a néprajzi osztályban befejeztem a nyári fölvételeim előhívását. . . . 908. 1.18.. . . Kimentem a néprajzi osztályba, a hol a fényképészt megkértem, hogy a nyirmezei mészégetőről csináljon egy kopiját nekem. . . . 908. I. 23. D. e. a néprajzi múzeumból elhoztam a nyirmezői mészégetést ábrázoló fölvételem köpi áj át. " r Naplójegyzetei alapján feltételezzük, hogy fényképezőgépet is a Néprajzi Múzeumtól kapott. Ezt írta 1907. mácius 20-án: BÁTKY Zsigmond igérte, hogy a nyár folyamán, ha valahová mennék kieszközölne számomra náluk egy fényképező gépet. .. A fényképezőgépet valószínűleg meg is kapta és azzal készítette azokat a fényképeket, amelyekre a fent idézett naplójegyzeteiben utalt. A Néprajzi Múzeum Fotótárában PÁVAI-VAJNA Ferencnek hatvan jó minőségű fényképfelvételét (13x18 cm-es üveglemezek, 6x9 cm-es reprófilmek és pozitívek) őrzik. A képek kiváló szakmai színvonalúak és jó minőségűek, ma is jól használhatóak. Közülük harminchetet Oláhlapádon, tizennégyet Remetén, kettőt Marosújváron, egyet-egyet pedig Alsórákoson, Nyírmezőn, Miriszlón és Felsőorbón készített. Három fénykép közelebbi készítési helye nincs megadva, a fotókartonokon csak az Alsó-Fehér megye megjelölés szerepel. PÁVAIVAJNA Ferenc e fényképeket 1907-ben és 1908-ban készítette, a múzeumi kartonokon 1908 (valószínűleg a leltározás éve) olvasható. Az alábbiakban a leltári számok sorrendjében közlöm PÁVAI-VAJNA Ferenc néprajzi fényképfelvételeinek legfontosabb adatait, a fotóknak a kartonokon szereplő címét és készítési helyét, zárójelben pedig a leltári számot. A jegyzetekben utalok azokra a publikációkra, amelyekben az adott fényképet PÁVAI-VAJNA Ferenc közölte. 1. Református templom, Oláhlapád (9756) 2. Szénégetés, Alsórákos (9757) 19 3. Vízszűrő, Marosújvár (9758) 2 " 4. Mészégetés, Nyírmező (9759) 21
