Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 7. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1991)

PÁLL ISTVÁN: Gróf Eszterházy Miklós kisvárdai uradalmának épületei 1802-ben

érő „Kályha fűtő ajtajának felei kötéseivel" kívülfűtő tüzelőberendezésre utal. Füstelvezetés Forrásunk adataiból úgy tűnik, hogy a lakás céljára (is) szolgáló épületeken a 18-19. század fordulóján már mindenütt voltak kémények, a kisvárdai kocsmaházon kettő is! Csupán 4 lakóháznál, illetve helyiségnél nem említették a kémény alkotórészeit, ám itt vagy pontatlanságra gondolhatunk (hiszen nem valószínű, hogy a kisvárdai kastélynak sem tüzelőberendezései, sem pedig kéményei ne lettek volna!), vagy pedig arra, hogy egymás melletti, egy épületen belüli lakások lehettek és így a kémény(eke)t más neve alatt írták össze (az 56,58,59, 61. sorszám alatt szereplő, Sámson zsidó, Szabó Mojses - akinél tüzelőberendezést sem említettek -, a kovács és a bába háza egymást követi az összeírásban). A 22 épület adataiból az derül ki, hogy nagy részük kéményfeje 4 függőlegesen álló gerenda közé font és tapasztott sövényből készült, csupán négy esetben említettek teljesen téglából épített kéményeket (ezek a Csillag vendégfogadón, a gombkötő zsidó és a Kőműves Antoni házain Kisvárdán, valamint az ajaki határban lévő majorházon álltak). A négy "árbutzfa" befonásához 1-3 szekérpatsit és közfa szükségleltetett. Az árbucfákat 15-51 krajcárra becsülték (a kisvárdai bőrszedő zsidó házán számbavett, s egyenként másfél forintot érő "árbutzgerendák" már nevükben is tekintélyesebb anyagra utalnak), a pacsit és közfa szekerenkénti ára 41 krajcártól 1 frt 42 krajcárig terjedt. Az ajaki méhészháznál összeírt, s 1 forintra becsült „sövényből font kémény" hevenyészettebb kivitelezésre utal. A dögei vámház tapasztott pacsitkéményét kívülről 1500 zsindellyel borították be, ami bizonyára az időjárás viszontagságaitól óvta azt meg. E megoldás nem lehetett általános, hiszen másutt nem emlékeztek meg róla. A tapasztott sövényből készült kémények alatti falrészt néhány esetben vályogból vagy téglából rakták, még ha az épület többi fala sövényből volt is. Öt háznál említettek 150-900 vályogot „a kémény alatt való köz falban", míg három épületnél a „kőkemények" alatti tégla fundamentumról emlékeztek meg (például az ajaki majorháznál eképpen: „A kő kémény fundamentumával mely áll égetett téglából N" 10.000"). Gazdasági épületek A gazdasági épületek közül elsőként az állattartásra szolgáló építményeket vegyük sorra, hiszen azok egy része közvetlenül a lakóházhoz csatlakozott. 8 istállót, illetve ólat írtak össze az uradalom épületei között, melyek azonban csak részben szolgálhattak az uradalom állatainak (talán csak az ajaki határban a Leshegy nevű majorban talált istálló és borjúól), a többiek az alkalmazottak vagy bérlők (a kasznár, a fiscalis vagy a kocsmáros) állatainak férőhelyei voltak. Csupán harmadrészük állt külön épületként, a többit más épülettel vonták egy fedél alá. Falazatuk a lakóházakéval egyező anyagokból készült: csak egyetlen istállót írtak össze vályogfallal (a kisvárdai majorban állónál 800 vályogot említettek, ami elég kisméretű épületre enged következtetni), a többit ágasok közé font tapasztott sövényfalúnak jelezték. A legnagyobb méretű a már említett ajaki majorbéli „Schveitzer Ház végeibe való" épület lehetett, hiszen 4 ajtó volt rajta, s a 20 gerenda meg a 2 mestergerenda is az utóbbi feltételezést támasztja alá. Tetőszerkezetük jóval megosztottabb volt a házakénál: míg ott egy kivétellel valamennyit szarufás megoldással készítették, az istállók közel fele szelemenes volt (Veresmarton és a rozsályi Várszegben lévők). Itt a szarufák helyett fedélfák feküdtek a 2-2 szelemenágas tartotta gerendára. Ugyancsak szelemenes tetőszerkezettel készült az uradalom jószágainak épített veresmarti sertésakol. Ez a nagyméretű építmény 172 fedélfapárral épült (míg az imént említett istállók csupán 10, 17 és 26-tal), s 32 öl sövényfal kerítette a tetőszerkezetet tartó 42 ágas közét. Szelemenes volt a kisvárdai majorban álló marhaakol is (ennél 7 szelemenágas és 8 "apró ágas" tartotta a 2 szelemengerendára támaszkodó 6 szekér fedélfát). Az istállók födémére való utalások hiányoznak, csak Kisvárdán a fiscalis és a kasznár kvártélyán lévő épületeknél összeírt nagyobb mennyiségű tölgy és fenyődeszka utalhat arra, hogy azok padlással is el voltak látva; a többi istállónál nem jeleztek födémet, így feltételezhető, hogy azok nyitott fedélszékkel készültek, hiszen mind a lakóépületeknél, mind más építményeknél többnyire említették a padlások anyagát is. A tetőhéjazat - a fiscalis istállóját fedő 13 000 zsindelyt kivéve - szalmából készült valamennyi épületnél, egyedül a kisvárdai majorbéli istállónál nem említették ezt az adatot. A felhasznált szalma mennyisége általában 4-6 szekér volt, de az ajaki határbeli majorban talált épület a rajta lévő 30 szekér szalma mennyiségét tekintve az előbbieknél nagyobb épületre utal. Ugyancsak szalmával fedték a marha- és sertésaklok tetejét (előbbin 8, utóbbin 16 szekérrel írtak össze). A belső berendezésről sem mindenütt feledkeztek meg a becslést végzők: a kisvárdai majorbéli istállónál 20 szál tölgyfadeszkából készült hídlásX, egy 2 öles zablóvályút, 3 kapoccsal felerősített 4 öles rácsot, két fenyődeszka zabtartó ládát, valamint egy hámot tartó fogast vettek számba; hídlást még a kasznár és a fiscalis istállójában is találtak, de az utóbbi épületében ezen kívül 5 strajfa ágast, egy vályút, szénatartót és racsot is feljegyeztek. Az ajaki majorbeli borjúólban 27 tölgyfakaréi közé 3 szekér vesszőből font jászlat írtak össze, míg ugyanitt a svájcerház végében lévő istállóban két szekér vesszőből, 18 tölgyfa karóból és 6 gerendából készült a jászol. Egyéb állattartó épületeket csupán a fiscalis háza körül írtak össze: itt egyik a „Lúd ól, Hízó és Buda" zsindellyel fedett, 6000 égetett téglából készített építmény volt, s a patvaria mellett is állt egy vályogfalú. hasonlóan zsindelytetős tyúkól és "buda". Nem udvaron, hanem a berencsi határban állt „az ugy nevezett Hangyáson levő Méhes Kert", mely nagyméretű kerített méhes benyomását kelti: 46 ágasa közé 5 szekér pacsitot és közfát fontak, ezt 30 szekér tapasszal tapasztották be 15 forint munkabér fejében. A fedelet 16 folyó- és falba való gerenda, 24 pár szarufa és 100 léc alkotta, a tetőhéjazatot pedig 12.000 zsindelyből készí-