Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 7. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1991)
GUNDA BÉLA: A tőkeszékek néprajzához
9. kép. Fatörzsből készült szék. Ághiosz Georgiősz, Kréta szigete. GUNDA Béla felvétele érték-, pénztartó fiókos padot, széket jelenthetett, mint amilyen római székre HERLIN, Kristi is utal. A támlás fatörzs-székek mediterrán gyökereit sejtetik a görög szigetek székformái. 1981-ben a nyugat-német Lindner Hellas A. G. vállalat anyagi támogatásával Naxos, Kárpathosz és Kréta szigetén kutathattam. Kréta és Kárpathosz szigetén még gyakran előfordultak egyetlen fatörzsből kialakított támlás, karfa nélküli székek (6. kép). A több száz éves olajfák (7. kép) törzséből formálták meg. Készítésükhöz ma már fűrészt használnak, de a támlát baltával is faragják, ami a 6. képen jól látható. Bodonszékeket nem láttam, s ilyenekre az idős görögök sem emlékeztek. Karfájuk soha sincs. Rendszerint a tűzhely mellett a konyhai helyiségben állanak, s Anógia, Ághios Varvara, Gerákion, Ághios Georgiós, Kritsa, Inion, a már erősen észak-afrikai jellegű Ierápetra környékén (Makrilia) figyelhettem meg a székek használatát. Az idősebbek használják, s mivel elég nehezek, hónapokig nem mozdítják el a helyükről. Kréta nyugati részén nem jártam, s ottani használatukról nem tudok. Kárpathoszon Menetes, Spoa falvakban és valószínű, hogy másutt is, ismeretesek ezek a székek. Az olajfaerdők (8. kép) kitűnő nyersanyagot szolgáltatnak a székekhez. Amikor a 6. képen bemutatott széket a helyéről elmozdítottam, hogy a világosságban lefényképezhessem, jókora skorpió lapult alatta. A görög gazda minden meglepetés nélkül agyontaposta. A krétai Ághios Georgiósban, Makriliában láttam egy nagyon kezdetleges, teknőforma alacsony kisszéket, amely durván megmunkált olajfatörzs darabja, hátul fogója van. Három befúrt lábbal készül (9. kép). Ide-oda hordozzák, s a ház előtti beszélgetésekhez is kiviszik. Ez a gyalogszék abba a csoportba tartozik, amelyekről Észak-Albániából már NOPCSA Ferenc is beszélt, 19 s formai rokonai a magyar (Baranya, Szolnok, Szatmár, Kászon) "görbeszékek'\ amelyeket Móriez Zsigmond közlése óta az irodalom többször említ. 20 Ezek azonban gondosabban kidolgozott formák. A görög parasztok szerint a kis székek mindig háromlábúak, mert az egyenetlen talajon, köves helyen szilárdabban állnak, mint a négylábúak. Köztudomású, hogy az alsószász ház területén a kavicsokkal, kövekkel egyenetlenül kirakott föld miatt használtak háromlábú székeket. 21 Az általam számon tartott és elérhető görög néprajzi irodalom nem beszél Kréta és Kárpathosz fentebb bemutatott székformáiról.
