Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 7. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1991)

GUNDA BÉLA: A tőkeszékek néprajzához

Gunda Béla A TÖKESZÉKEK NÉPRAJZÁHOZ Évtizedekkel ezelőtt HERLIN, Kristinek (Ethn. LXIX. 1958. 661-662) a finn tőke- és bodonszékekről írt tanulmánya ismertetésével az volt a célom, hogy erre a kétségkívül ősinek tűnő bútorra felhívjam a figyelmet. A két székformát általában a kezdetleges ülőalkalmatosságok során említik, ahová a zsombék-, a taplőszék, az ülésre használt kukoricaszár köteg, a lókoponya, az alaesony fatuskóból formált támlanélküli fejőszék (csutakszék), a kettéhasított ágas fatörzsből alakított lábas gyalogszék - amelynek pad formája is gyakori - tartozik. A Hortobágy nagyiváni legelőjén ismerték a trágyaszéket is. Ez nem volt más, mint egymásra rakott néhány száraz lepényforma marhatrágya. Ha a pásztor alatt összetört, szétmállott, a tűzre került. Könnyen pótolták. Még napjainkban is látni, hogy a hortobágyi pásztor ferdén maga alá tartott botjára ül. azon pihen. A pihenés jele az is, ha a pásztor oldalra tartott botjára dől. Ide tartozik az ún. Nilotenstellung, a nilota népek sokat emlegetett féllábon való állása. A kezdetleges székek a környezethez való alkalmazkodás révén kerültek használatba. Primitív formák, de nem valami evolueiós láncolat darabjai. Használatukat az emberi találékonyság, a szükségletek és a környezet nyújtotta adottságok, felismerések tették lehetővé. Párhuzamaik bőven találhatók. A zsombékszékek' analógiáit a Duna-síkság románjainál találjuk.

2 Magasabb hegyi területeken, például a Gyergyói, Csíki havasokban, ahol megfelelő kő áll a székely juhászok rendelkezésére, kőzsámolyt fejőszéknek nem használnak, mert a kő hideg, a kosár továbbállításánál nehéz ide-oda helyezni. Viszont a kő fejőszékek Szicíliában, Dél-Itáliában használatosak. A provanszál séti „kőkocka, amelyen ülnek'" Tuskóforma kőszékek ismertek voltak a dánoknál, s utal a kövön ülésre egy szó szerint lefordíthatatlan dán szólás (kb. „aki kövön foglal helyet tovább marad"

4

). Ismerjük a szarvasmarha medencecsontjánból/ a bálnacsigolyából'

1 formált széket.

7 A primitív formáknál tekintetbe kell vennünk, hogy azok különböző szintekben találhatók s foglalkozási csoportokhoz, alkalmakhoz kötődnek. A székely pásztor a Hargitában, Gyimesben fatönkön (csutakszék) ül.

s azon fej, de falusi házában a szobai székek karosak, támlásak, s különböző stílusúak. K. CSILLÉRY Klára szerint a tömör ülőkés, támlás fatörzs-szék Magyarországon ritka, s Bihardiószegről mutat be egy formát,

1

' amelvet téíkeszék néven is ismertet.

1

" Legutóbb ILON Gábor és SZABÓ György írtak a bodonszék egy díszes formájáról." Ez a szék egyetlen fatörzsből készült, belül üreges, anyaga diófa, a tölgy ülőlap feltehetőleg nem eredeti. A szék díszítése és latin nyelvű feliratai arra utalnak, hogy egyházi személy részére készült. A rávésett évszám 1806. A székről a szerzők több feltevésüket közlik, amelyek elgondolkoztatóak, de éppen úgy lehetnek valószínűek, mint valószínűtlenek. A szék származási helyének Pápa. Pannonhalma vidékét tartják. A tanulmány részleteit nem szükséges újra közölnöm. Az ilyen támlás, karfa nélküli székek - népi szinten és egyszerű formában - nem ritkaságok vagy legalább is a század elején Kárpát-Európában még nem voltak azok. Jósvafő és Szögliget szőlősgazdái szerint a két világháború között gyakran használtak a présházakban, a pin1. kép. Fatörzsből készült szék. Sukoró. Velencei hegység. GUNDA Béla felvétele