Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 7. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1991)

HOFFMANN TAMÁS: Az épületfa, az erdő hasznosítása, sőt irtása az Alpoktól északra

században kulminált az erdők irtásának krízise, de aztán alábbhagyott és a 14-15. században, főként talán a százéves háború idején csaknem teljesen el is csendesedett. Ez egyszersmind demográfiai tényezőkre tereli a figyelmet, a parasztok soraiban ekkortájt oly gyakori migrációkra, mivel a növekvő adók miatt olyan földesúrhoz menekült a nép, aki - legalábbis eleinte - kevesebbet követelt, aztán az epidémiákra is kell gondolni, hiszen ezek ekkortájt tetemesen megtizedelték a városlakókat és néhol alig lanyhuló ütemben a falvak népét. Angliától Magyarországig söpört végig ez a hullám a kontinens nyugati és középső részén, egyes övezetekben a népesség majd felét tüntetve el. Az erdők oktalan pusztításában azonban nemcsak a mondott tényezők játszottak szerepet. Javultak a gazdálkodás teljesítményei is, növekedtek az átlagok, aminek részben a technológia tökéletesedése, hatékonyabbá válása lehetett az oka, részben pedig a kedvezőbbre fordult időjárás, ami jótékonyan serkentette a kultúrnövényeket növekedésükben és végeredményben biztosította az élelmiszerek helyenként fölös mennyiségét is.

15 A helyzettel természetesen úgyszólván senki sem volt tisztában. Az agrártörténet nagy problémája itt vált talán leginkább nyilvánvalóvá (legalábbis az utókor számára): alkalmazkodniok kellett-e ezeknek az embereknek a természethez, vagy találmányaikkal le is tudták győzni azt? Egészen nyilvánvaló, hogy a kérdést a történelem mindig feltette a parasztoknak. A középkor új gazdasági rendje, ahol rendezett falvak népe kialakítja árukapcsolatait a városokkal - már nem az alkalmazkodás a magától érthetődő tény. De a parasztoknak még továbbra is szükségük van az ősi kompromisszumokra. Ide-oda mozgás a probléma feloldása mindig, hol az egyik, hol a másik oldal van túlsúlyban. A kérdés, hogy melyik - nyilvánvalóan választ vár a kutatótól. Persze az erre adható válasz sosem volt diplomatikus: egyfelől - másfelől, ma sem az. A középkori gazdálkodásban végbement változások szinte katalizálták a természeti feltételekhez való alkalmazkodást, másrészt kialakították a mesterséges környezet növekedésével kapcsolatos újabb ellentmondásokat az ember és létezésének előfeltételrendszere között. Klímaingadozások az elmúlt két évezredben Jég Izland párjainál hetekben Év i. sz. Európa Ázsia É.-Amerika Afrika 0 mint ma 0.1 0.7 0,2 0.(1 7,8 6,0 2,8 3.2 22,6 25,3 40,8 8,6 100 200 300 400 500 600 700 800 900 1000 1100 1200 1300 1400 1500 1600 1700 1800 1900 valamivel szárazabb esős száraz meglehetősen száraz száraz, meleg száraz hidegebb, erős csapadék esős, nagyon viharos, esős szárazabb gleccser visszahúzódás óceáni kontinentális gyors gleccsernövekedés szárazság nyugaton gleccsermaximum hideg, csapadékban gazdag gyors gieccservisszahúzódás valamivel erősebb szárazabb kicsit száraz csapadék növekvő esős cső Kínában Kaspi-tő 10 m száraz Kínában száraz, Kaspi-tó4,5 m száraz, növekvő csapadék,esős a Kaspi magas száraz Kínában esős Kaspi-tó 5,5 m esős mint ma Kaspi magas Kaspi csökkenő mint ma száraz esős száraz esőben gazdagabb esőben gazdag szárazabb jó áradások a Níluson szárazabb száraz Kaspi-tó 5 m valamivel esösebb száraz vege a száraz száraz korszaknak esős esős valamivel szárazabb nagyon esős nagyon száraz esős esős csapadék maximum szárazabb