Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 7. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1991)

GILYÉN NÁNDOR: A szatmári és beregi tornácok

JEGYZETEK 1. BARABÁS Jenő-GILYÉN Nándor 1987. 135. 2. SZABÓ István 1969. 42. 3. BALOGH Jolán 1967.; B. NAGY Margit 1971. 4. A vizsgált teriilet - az egykori Szatmár és Bereg vármegyének a trianoni határon belül maradt részei, amelyet újabban Felső-Tiszavidéknek is szokás nevezni - általános ismertetésével, egyes kistájainak leírásával kapcsolatban csak az irodalomra utalok (GILYÉN Nándor-MENDELE Ferenc-TÓTH jános 1975. 9-12.). A Felső-Tiszavidék népi építészetének - és ezen belül a tornácoknak - helyszíni kutatását 1955 és 1973 között végeztem. A közölt képek saját felvételeim, illetve felméréseim. 5. ENTZ Géza 1986-1987. I. 290., 291., 301. 6. Jelentősebb tornácos kúriák: Bercgsurány, Károlyi kúria, 19. sz. k., kiugró tornác. Bay kúria, 18. sz. 2. fele, kiugró, íves tornác; Cégénydányád. Kölcsey-Kcndc kúria, 1833.kiugró tornác; Csenger, Szuhányi kúria, 1780 körül, íves oldaltornác; Darnó, Szegedy kúria, 19. sz. k. oldaltornác; Jánk, Hadik-Barkóczv kastély, 18. sz. vége, lebontva, íves oldaltornác: Kisar. Luby kúria. 1780 k. íves kiugró tornác; Kisnamény, Domahidy kúria, 1830 k., íves kiugró tornác; Komlódtótfalu, Becsky-Kossuth kúria, 18. sz. íves kiugró tornác; Pátyod. Madarassy kúria, 1844. kiugró tornác; Penyige, gr. Vályi Árpád gazdatiszti háza, később Komáromy kúria, 19. sz. k.. ikeroszlopos oldaltornác; Szatmárcseke, Kende kúria, 1830 k. kiugró tornác. Néhány tornácos paróchia: Fehérgyarmat, róm. kat. 1825. oldaltornác; Gacsály, ref. 1834. íves kiugró tornác; Jánd. ref. 1865-bo. oldaltornác; Ököritó. ref. 1815-20. íves oldaltornác; Szatmárcseke, ref. 1795. íves oldaltornác. Iskola: Matoics. ref. 1811. pilléres oldaltornác. 7. GILYÉN Nándor 1986. 245. 8. A gacsályi paróchiát például az egyházi iratok szerint Kubosek Mátyás beregszászi kőművesmester építette 183334-ben. 650 váltó forintért. 9. A vidék akkori központjai közül Szatmárnémeti 1871-ben, Beregszász 1872-ben kapott vasútat. A Nyíregyháza-Mátészalka vonal 1887-ben, a terület belsejét feltáró Szatmárnémeti-Fehérgyarmat közötti vasútvonal pedig csak 1898-ban nyílt mee (Pallas lexikon 12. k.). 10. GILYÉN Nándor 1989. 11. A szatmári - így pl. a vállaji - svábokat Károlyi Sándor Württenbergből telepítette be a 18. század első felében. Mérk és Zajta azonban az 1770-es, illetve az 1790-es évek másodlagos telepítései. 12. LEHOCZKY Tivadar 1881. II. 194. 13. NYÁRÁDY Mihály 1935. 14. Kutatásaim során mintegy húsz körlörnácos házat (ill. ilyennek emlékét) találtam. A tényleges szám a valóságban ennél valószínűleg nagyobb, mivel ezt a típust annak idején külön nem vizsgáltam. De így is biztos, hogy a körtornác sohasem és sehol sem volt általános. A legtöbb ilyen adatot Vámosorosziból ismerem, innen is csak négyet. A körtornácos épületek fele az Erdőháton állt. (Az Erdőhát a Tisza és a Szamos menti falvak közötti terület, vö. GILYÉN Nándor-MENDELE Ferenc-TÓTH János 1975. 9.) Egy tarpai ház kivételével az összes körtornácot Szatmárban találtam, közülük három kisnemesi kúria (Botpalád. Kölese. Tiszabecs). 15. GILYÉN Nándor 1990. 16. MÓRICZ Zsigmond 1906. 17. A favázas házak építéséhez még a helybeli erdőkből termelték ki a faanyagot. Ezek nagyméretű, sokszor 20x20 cm-nél is nagyobb keresztmetszetű bárdolt gerendák voltak. A favázas hazak építése a múlt század hetvenes-nyolcvanas éveiben szűnt meg, szoros kapcsolatban a fahiánynyal. A tornácok viszont éppen ebben az időben kezdtek általánossá válni 18. Vö. BALOGH Jolán 1967. 19. BALOGH Jolán 1967.; B. NAGY Margit 1971. 20. Bár itt kétségtelenül a szecessziós villák, nyaralók közvetett hatása érvényesül, meg kell említeni, hogy a szószékek hangvet óit, koronáit a 18. században ugyanezzel a technikával díszítették ÍVö. GILYÉN Nándor-MENDELE Ferenc-TÓTH János 1975. 145-146.). 21. Ld. a 6. jegyzetet. 22. Pl. Fehérgyarmat. Petőfi u. 15., Gacsály. Petőfi u. 74. Uszka, Fő u. 76. 23. FLÓRIÁN Mária gyűjtése a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum adattárában. 24. Barla Károly, a Gacsály, Petőfi utca 74. sz. ház tulajdonosának emlékezete szerint. A házat nagyapja, Barla József építtette 1869-ben. 25. Ismert épületei: Győrlelek, Kossuth u. 15. (ép. 1910.), Kossuth u. 30., Kossuth u. 79. (ép. 1910.). Kocsord, Lenin u. 24. (20. kép) 26. Vö. GILYÉN Nándor-MENDELE Ferenc-TÓTH János 1975. 76-83. 27. GYÖRFFY István 1911.; GILYÉN Nándor-MENDELE Ferenc-TÓTH János 1975. 88-89. 28. BARABÁS Jenő-GILYÉN Nándor 1987 136.; NYÁRÁDY Mihály 1935.; ENTZ Géza 1986-87.; SZACSVAY lmre-SZACSVAY Péter-LEGEZA László 1990. 33.; 62., 100., 149.. 231., 237., 238. kép; SZABÓ László: Visk - kézirat. Néprajzi Múzeum EA 8064; KÓS KárolySZENTIMREI Judit-NAGY Jenő 1974. 17.; KÓS Károlv 1989. 72., 104.: KÓS Károly-SZENTIMREI JuditNAGY Jenő 1972. 52., 55. 29. NYÁRÁDY Mihály 1935. 30. Ld. a 28. jegyzetet. 31. DEÁK Geyza 1910. 32. BALOGH Jolán 1967. 82-83.; B. NAGY Margit 1971. 45. 33. KÓS Károiy-SZENTIMREI Judit-NAGY Jenő 1978. 4448. 34. ENTZ Géza 1986-87. 35. SZACSVAY lmre-SZACSVAY Péter-LEGEZA László 1989. 33., 149., 238. kép.; SZABÓ László: Visk - kézirat. Néprajzi Múzeum EA 8064.; BALOGH Jolán 1967. 83. 36. PINKOVICS László: Vegyes szociográfiai és néprajz^ gyűjtés - kézirat. Néprajzi Múzeum EA 4605. 37. Sebespatak, Nagysikárló (Szatmár m.). Néprajzi Múzeum F 8831, 8836.