Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 6. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1990)

BALASSA M. IVÁN: Az Alsó-Garam menti magyar falvak települése, építkezése és lakásberendezése

12. kép. Az utca vonalára kiépült különálló kamra Kisgyarmaton a 163. sz. telken ládja csak az 1920-as években vásárolta meg, így építési idejére nem emlékeznek. Barton a 259. sz. ház szintén az egykori, zsellér lakosságot tömörítő, a falu főutcájával párhuzamos második utcasoron áll. Ennek építési ideje is ismeretlen. Hasonló alaprajzi elrendezésű ház állt - a gyűjtés idején már lakatlanul - Szőgyénben (26. sz.). A bényi és a szőgyéni háznál az első szoba (ház) a konyhából (pitar) nyílik. A konyhának az udvarra van ajtaja. A harmadik helyiség a kamra ezeknél a házaknál közvetlenül az udvarról nyílik. Barton a harmadik helyiség a kamra, a konyhából közelíthető meg, de itt az eltérést esetleg a pincelejáró elhelyezése okozza. Ennél a háznál nem sikerült kideríteni, hogy a konyha és a kamra közötti válaszfal vastagsága miért tér el a többi fal vastagságától. Több községben, így Kisgyarmaton, Bényben és Szőgyénben is emlékeznek olyan lakóházakra, melyek csak szobából és konyhából állottak. Az utóbbi helyen a falu Dobra nevű részén a hagyomány szerint a házak némelyikében egészen nagyméretű szoba volt, nagyobbak, mint a felmért épületekben. Ezek a hat méter hosszúságot is elérték. A nagy szoba magyarázata az, hogy a család megházasodott tagjai továbbra is a szülői házban maradtak (Szőgyén).

12 Ezeket a kéthelyiséges házakat később, főleg ha a család anyagi helyzete javult, egy kamrával is megtoldották (Kisgyarmat, Bény). A lakóházak másik változatát mindegyik vizsgált faluban sikerült megtalálni. Kisgyarmaton a 25. sz. ház 13. kép. Disznóól Szőgyénben a 649. sz. telken szoba-konyha-szoba-kamra-istálló-szín elrendezésű. A kamra itt kívülről nyílik, ugyanúgy, mint a 111. és 215. sz. házaknál. Az előbbi szoba-konyha-kamra-istálló elrendezésű, de ez a lakóház eredetileg csak szobakonyha-kamra beosztású volt, majd az 1900 körüli átalakításkor egy szobát építettek az épület végéhez, és az egész épületet megfordították. így a korábbi szobából istálló lett, de hogy korábban lakóhelyiség volt, azt födémé ma is mutatja. A 215. sz. házban a szoba-konyha-szoba-kamra részhez 1950 körűiig istálló is csatlakozott. A ház pontos építési ideje ismeretlen. A 235. sz. lakóház alaprajzi elrendezése szoba-konyha-kamra (az udvarról nyílik) - istálló. A Bényből NÓVÁK József Lajos által közölt házak is ebbe a csoportba tartoznak. A régebbi alaprajzi elrendezést mutató hidegkonyhás ház szoba (elsőház)konyha (pitvar)-szoba (be/.9Ó7íöz)-kamra-istálló-kocsiszín beosztású.

13 A másik, az újabb, melegkonyhás ház szoba-konyha-istálló-istálló elrendezésével, és azzal, hogy a kamra és a szín külön épületben van, nem tekinthető tipikusnak.

14 A Bény 26. sz. a gyűjtés idején már lakatlan szoba-konyha-szoba-kamra elrendezésű lakóháznál az istálló különálló épületben volt. Barton az előzőekhez hasonló a 251. sz. lakóház, szoba-konyha-kamra-istálló elrendezéssel. Szőgyénben a felmért 649. sz. lakóház 1880 körül épült. Az építtető Pék Péternek az emlékezet szerint 6-7 hold saját földje volt, de ennél többön gazdálkodott, árendás földeket"használt. így a ház középparaszti gazdaságot reprezentál. Alaprajzi elrendezése szobakonyha-szoba-kamra-istálló-szín. A két szoba a konyhából nyílik, a kamra, istálló és természetesen a szín az udvarról. A gazdaházaknál a második szoba megjelenése, az első szoba tisztaszobává válása, viszonylag újkeletű. Szőgyénben a 331. sz. és a 110. sz., Kisgyarmaton a már említett 111. sz. ház még a korábbi, szoba-konyhakamra-istálló-esetleg más helyiségek alaprajzi elrendezést őrizték meg. Szőgyénben megállapítható, hogy a gazdák a múlt század végén kezdték egy lakószobás épületeiket felváltani két lakószobásra. Közülük az egyik első volt a 649. sz., de még az első világháború körüli időkben is meglehetősen kevés volt a tisztaszobával rendelkező gazdaház, nagyobb elterjedésüknek csak az ezt követő időben lehetünk tanúi. 14. kép. Többrészes disznóól, Kisgyarmat 101. sz.