Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 6. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1990)
ZENTAI TÜNDE: A lakóház tüzelőberendezésének és füstelvezetésének alakulása a Dél-Dunántúlon
Az Árpád-kori földbe mélyített házacskák a Dunántúlon is legtöbbször földbe vájt kemencével rendelkeztek. A kemence a bejárattal szemben lévő sarokban foglalt helyet, pontosabban innen nyílt a földbe, mert kerekded ürege a lakótéren kívülre esett. A 12-13. században megtaláljuk ezeket a kemencéket szinte mindegyik Árpád-kori föltáráson Dunaújvárostól a Zala megyei Pákáig. Dél-dunántúli változatairól legtöbb adattal Somogy megyéből rendelkezünk, különösen a Kis-Balaton körzetéből. A Balatonszentgyörgyön^ föltárt földbe mélyített házat a 12-13. században lakták. Kemencéjét a gödör rövid végén, az ÉK-i sarokba vájták be, szemközt a bejárattal. A vörsi kinyúló kemencés objektum 1 ' 1 III. Béla korából származik. A külső, illetve vájtkemencés gödörlakás ezen a tájon korábbi időkig nyúlik vissza. Zalavárott, Rezesen megtalálták a korai Árpád-kori települések mellett a 9. századi lakásokban is, sőt Balatonmagyaródon egy 8. századiban is. 17 Ugyanilyen kemencével készültek a 11-13. századi Bodrog és a Kaposvár melletti Kecel falu 12. századi házai is. 18 (Az utóbbiak esetében azonban lehetséges, hogy fedett szabadtéri kemencéről van szó.) Meg kell emlékeznünk még a tapasztott sövénykemencékről, amelyek jobbára a későbbi századokból kerültek elő. Egyik korai példányukat a Tolna megyei Etén 19 tárták föl egy IV. István (uralkodott 1163—65-ig) érmével datált rétegben. Az ép állapotban kibontott boglyaalakú, ovális alaprajzú kemence belső felületén jól látszott a kiégett sövényváz. A kemencének a szájával átellenben lévő végen sárból alkotott, alacsony kürtője volt. A föltárás körülményei sajnos nem tették lehetővé annak tisztázását, hogy ez házban vagy szabadban álló tüzelő volt-e. Hozzá hasonló, közel egykorú kürtös sövénykemencét eddigi tudomásunk szerint csak Fonyód-Bélatelepen 20 találtak. Az utóbbi bizonyosan szabadtéri tüzelőszerkezet volt. A kemencék mindkét helyen nyílt tűzhelyes házak közelében helyezkedtek el. A fölsoroltakon kívül a Dél-Dunántúl egész területéről 3. kép. Szőlőhegyi hajlék szobája mázatlan szemeskályhával 1931-ben Cserénfán (Somogy m.), SABJÁN Tibor rajza ÉBNER Sándor fényképe alapján
