Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 6. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1990)

BALASSA M. IVÁN: Az Alsó-Garam menti magyar falvak települése, építkezése és lakásberendezése

Település, telekrendezés A négy vizsgált falu településképe ma egységes: utcás falvak, fésűs beépítésű szalagtelkekkel. A korábbi térképnyag és egyes településrészletek azonban ettől eltérő településszerkezeteket is mutatnak. A II. József-féle katonai felmérés 1782-ben készült térképlapjai azt mutatják, hogy Kisgyarmaton a mai utcahálózat erre a korra már lényegében kialakult. A mai főutca nyomvonala egyezik, nincs viszont meg az az utcarész, mely az országutat ma a templomdombtól északra szegélyezi. Nem alakult ki a domb oldalában a főúttal párhuzamos utcasor sem, az egy századdal későbbi térképeken viszont ez az utca már szerepel. A templomdomb 18. század végi és a 19. század második feléből származó térképeken egyaránt halmazos beépítésű. Feltételezhető, hogy ez nemcsak a terepviszonyok 1 következménye, mert a többi községnél is tapasztalható ez a jelenség. Bényben is kisebb területet foglalt el a község a 18. században. Északon a település nem érte el a templomot, délen pedig a Garamba futó vízmosásig terjedt. A főút mellett már ekkor is fésűs szalagtelkek figyelhetők meg, de van a falunak két, halmazosodást mutató része. Az egyik az úgynevezett Felső-Gyurgyál, a Garamon átvezető rév mellett a község északi részén, a másik az Alsó-Gyurgyál, az említett vízmosás északi partján, a falu déli végén, ahol a település halmazossága ma is megfigyelhető.

6 Bart már a 18. században is utcás falu, a település szerkezete mindössze annyiban változott, hogy a II. József-kori térképen még csak kezdeteiben jelzett második, a főúttal párhuzamos utcasor a 19. század végére teljessé vált, a 20. században pedig az országút mellett hosszában megnyúlt a község. Szőgyén eredetileg két község volt, Magyarszőgyén és Németszőgyén . A két település határvonalán fekszik a templom és a templom mellett, illetve azzal szemben futó, lényegében kelet-nyugat irányú utca alkotta a határt. De ennél jobban már a 18. században sem vált el a közigazgatásilag még sokáig különálló két község. A falu észak-északkeleti része volt Magyarszőgyén , a déldélnyugati rész pedig Németszőgyén . Az utcás településtől eltérő jelleg főleg a magyarszőgyéni részben figyelhető meg, ahol a község 18. századi északkeleti peremén halmazos településrész van, s ez nyomaiban még ma is megfigyelhető. A település más részén ez a jelleg nem mutatkozik, legfeljebb a változatos terepviszonyok miatt az utcák fésűs beépítése nem mutat teljesen szabályos képet. A több községben is észlelt halmazosodás magyarázata társadalmi okokban rejlik. Erre utal az, hogy Bényben, Szőgyénben a halmazos falurészekben a földdel nem rendelkező, korábban zscllércsaládok építették fel 1. kép. A Garam alsó folyása mentén fekvő községek. A kutatott falvak fekete körrel jelölve. (Az illusztrációk a szerző munkái.)