Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 6. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1990)

BALASSA M. IVÁN: Az Alsó-Garam menti magyar falvak települése, építkezése és lakásberendezése

JEGYZETEK 1. MÓRICZ Zsigmond 1910. 77-78. 2. NÓVÁK József Lajos 1913. 32-67. 3. NÓVÁK József Lajos 1913. 54-58. 4. FARKASOVÁ, Valeria 1971. 5. STATISTICKA . . . 1973. 6. Lásd NÓVÁK József Lajos 1913. 33. oldalon közölt térképét is. 7. Köbölkúton és az általam is kutatott Kisgyarmaton hasonló eredményekre jutott SZABÓ László 1986. 70-71. is; Csatán (Cata) és Garamkövesden (Kamcnica nad Hronom) a Szlovák Néprajzi Atlasz - Etnograficky Atlas Slovenska mintafeldolgozása is jelez halmazos falurészeket, lásd. IX. 1. térkép. 8. Lásd erre nézve TIMAFFY László kéziratban lévő dolgozatát az Alsó-Garam mente állattartásáról, 36. o. 9. A szérűre vonatkozó adatok bőségesen előfordulnak P. MADÁR Ilonának az ugyancsak kéziratos, a terület földművelését bemutató munkájában - 29. o. 10. Részletesen lásd DÁM Lászlónak a Ház és Ember jelen kötetében megjelent tanulmányában. 11. TIMAFFY László szerint csak a nagyobb gazdáknál volt különálló istálló a telek lakóházzal szemközti oldalán, a kevesebb jószággal rendelkezőknek a lakóházzal egybeépített istállójuk volt. 12. A nagycsaládi együttélésre lásd. SZABÓ László 1986. 41. kk. 13. NÓVÁK József Lajos 1913., rajz 51., szöveg 54-55. 14. NÓVÁK József Lajos 1913. 56-57. 15. SZABÓ László kimutatta, hogy a társasmunka csak a nagycsaládok felbomlása után vált jelentőssé, de akkor is csak bizonyos mezőgazdasági munkáknál. Az építkezésnél ez a munkaszervezeti forma egészen új. SZABÓ László 1986. 72. kk. 16. A kemence használtát lásd. Cs. SCHWALM Edit 1984. 17. FARKASOVÁ, Valeria 1971.; Martosról FILEP Antal 1970. 340-341. és 15. kép.; STASTNÁ, Ida é.n. 11. fénykép. 18. NÓVÁK József Lajos 1913. 51. 19. MJARTAN. Ján 1974. 15. 20. MJARTAN, Ján 1974. 21. FILEP Antal 1973. 311-312. 22. FILEP Antal 1973. 312.; A Magyar Néprajzi Atlasz is jelzi ezt a jelenséget, sőt innen keletre, az Ipolyon túl is gyakori, hogy egy lakótelken több lakóépület van - BARABÁS Jenő(szerk.) 1987. 1. térkép. 23. NÓVÁK László 1977. 251. kk.; HALÁSZ Péter-SUDA Vilmos 1977. 311. kk. 24. ZÓLYOMI József 1974. 23. kk. 25. SZABÓ László 1986. 72. 26. Magyar Nyelv Atlasz 206. és 207. térkép. 27. FILEP Antal 1973. 312. 28. „Sajnos nincsenek pontos ismretcink arról, hogy mi tartotta a szelement, adatközlőink ez irányú ismeretei meglehetősen hiányosak voltak". A rekonstrukciós rajzon egyaránt szerepel az ollóágas és a keresztgerendán nyugvó fél-, vagy rövidágas. HALÁSZ Péter - SUDA Vilmos 1977. 319. illetve 317. 6. kép A. 29. FILEP Antal 1970. 312-313.; Komárom megyében pl. Kocs, FÉL Edit 1941. 35-36. 30. FILEP Antal 1973. 323. 31. BALASSA Iván 1971. 438. 32. Magyar Nyelv Atlasz 196. térkép. 33. FILEP Antal 1970. 340. 34. FARKASOVÁ, Valeria 1971. 35. MJARTAN, Ján 1960. 422. kk. ; a Szlovák Néprajzi Atalsz próbafeldolgozása szerint a siska (siska) Nyitraperjésen (Prasice), Kolozson (Velky Klíz). Családkán (CeFadince), Gímeskosztolányon (Kostol'any pod Tríbecom), Neveden (Nevidzany), Nagycétényen (VeFky Cetín) és Csatán (Cata) ismert, lásd Etnograficky Atlas Slovenska IX. 31. próbafeldolgozás. 36. Magyar Nyelv Atlasz 237. térkép. 37. NÓVÁK József Lajos 1913. 56-57. 38. I. SÁNDOR Ildikó 1977. 392., a siska kemencéről bővebben 397. 39. BALASSA M. Iván 1985. 142-145. 40. I. SÁNDOR Ildikó 1977. 379. kk. 41. Részletcsen lásd BALASSA M. Iván 1985. 144. kk.