Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 6. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1990)

BALASSA M. IVÁN: Az Alsó-Garam menti magyar falvak települése, építkezése és lakásberendezése

hátsó szoba esetében történt így) és a két ablak között a századfordulón vályog, majd az első világháborút követően tégla pillért falaztak fel. A rakott sárfalná] az ajtók, ablakok helyét már a fal rakásakor kihagyták. Ezeket a nyílásokat csak el kellett egyengetni, és legfeljebb az egészen kis ablakokat (pl. istálló) vágták ki utólag. A századfordulót megelőző időkben épült házak ajtói, ablakai ácstokosak. Az ajtónál a földre, az ablaknál a könyöklőre egy vízszintes gerendát helyeztek, melybe függőlegesen beeresztették a két félfát, a ragasztót. Felül a szemöldökfa zárta az ajtót, illetve ablaknyílást. Ez utóbbit a nyílásnál valamivel hosszabbra hagyták, hogy jobban kössön a falba. Az ajtók, ablakok felett az igényesebb épületnél vályogból kis bolthajtást készítettek, kisebb ablakoknál, vagy kevésbé igényes munkánál azonban csak egy deszkát helyeztek itt el, és erre rakták a vályogtéglákat, amivel a nyílást a fal tetejéig kitöltötték. A századforduló után a pallótokos ajtók, ablakok terjedtek el. a felmért, illetve kutatott épületeknél az ácstokos ajtók, ablakok már csak a mellékhelyiségekben lelhetők fel, kivéve a Bart 259. sz. házat, ahol minden ajtó és ablak ácstokos. A pallótokos szerkezettel az addigi deszka ajtókat, melyet legfeljebb rátett léc díszítéssel tagoltak, felváltotta a bélletes ajtó. A pallótokos ajtó megjelenésével egy időben - mint az több épületben is megfigyelhető volt, elsősorban Szőgyénben, Barton és Bényben - az ajtók melletti, a leütődésnek fokozottabban kitett falélek megerősítésére a falra deszkát erősítettek, és azt a fal színétől elütő barna színre festették. 42. kép. Szobaajtó a Szőgyén 649. sz. lakóházban 43. kép. Saroglya - konyhai félajtó, Bart 259. sz. lakóház 44. kép. Saroglya-konyhai félajtó, Kisgyarmat215. sz. lakóház 26